Magyar Egyház, 1957 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1957-10-01 / 10. szám

MAGYAR EGYHÁZ

5

Magyar menekültek ügye

Londonban most ülésezik az Interparlamentáris Unió. A menekültek ügyével kapcsolatban August Lindt, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa rámutatott arra, hogy tulajdonképpen két probléma van, az egyik azoké a magyaroké, akik nemrégiben hagyták el az országot, a másik a régi menekülteké, akiket még nem sikerült letelepíteni. Lindt szerint még huszonháromezer menekült van Ausztriában, hatezerötszáz Jugoszláviában. Összesen százkilencvenezren kértek menedékjogot és tízezer kérte, hogy hazamehessen. A magyar menekültek problémája, mondta a menekültügyi főbiztos, elintézhető és el is intézik, ha nem jön közbe valami váratlan akadály. Lindt felszólította a befogadó országokat, hogy könnyítsék meg a bevándorlás feltételeit. Azok az országok, amelyek most egyénileg engedik be a menekültet, gondoljanak arra, hogy a család gazdasági egység, erre legyenek tekintettel a mostani egyéni elbirálás helyett. A tengerentúli országokban mindjobban felülkerekedik az a vélemény, hogy a bevándorlás kérdését liberálisabban kell kezelni és ebben az irányban már történtek is bizonyos lépések.

Lindt gyors megoldást sürgetett mielőtt a táborpszihózis és a betegség felemészti a menekültek erejét és erkölcsét. A gyors megoldás volna egyben a leggazdaságosabb is. A nemzetközi akció célja: nem szabad megengedni, hogy az uj menekültből régi menekült legyen. Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Görögországban, több mint negyvenötezer menekült él táborokban a menekültügyi főbiztos nyilvántartása szerint. A jövő év végére nem lesz már régi menekült Görögország és Olaszország táboraiban, ezt az eredményt az Egyesült Nemzetek Szervezete teszi lehetővé. De Ausztria és Németország táboraiban még körülbelül harmincezer menekült marad. Ennek oka részben az, hogy a kormányok nem támogatták eléggé az erre a célra

szolgáló tizenhatmillió dolláros tervet. A hiány kétmillió hatszázezer dollár. A teljes megoldáshoz, ahhoz, hogy Németországban és Ausztriában is fel lehessen oszlatni valamennyi tábort, további hétmillió dollár kellene, amelyet el lehetne osztani további három évre. Ilyen értelmű javaslatot terjesztenek az Egyesült Nemzetek mostani közgyűlése elé.

Kenneth Keating szenátor, az Egyesült Államok kiküldöttje, a vita során megvádolta a kommunista országokat, hogy megfélemlítik azokat az oroszokat, akik békésen éltek eddig az Egyesült Államokban. Hangoztatta, hogy hazatérés csak a teljes önkéntesség alapján történhet. A hazatéréssel kapcsolatosan az Unió előtt fekvő javaslathoz pótlást ajánlott: tiltsák meg, hogy ügynökök megfélemlítéssel nyomást gyakoroljanak a menekültre. Minden menekült hazatérhet, ha akar, de az Unió nem hagyhatja figyelmen kivül, hogy egyes országok fenyegetéssel, ijesztéssel és erkölcsi nyomással akarják kierőszakolni a hazatérést. A legsúlyosabb ilyen hadjáratot a magyarországi Kádár-rendszer indította az ausztriai magyar menekültek ellen.

Matulis szovjet delegátus azt állította, hogy a kommunista országokból elmenekültek visszatérése érdekében nem történt elég hatásos intézkedés és a befogadó országok nem adtak megfelelő nyilvánosságot a kommunista amnesztia-rendeleteknek.

Koref osztrák delegátus nyomban válaszolt a szovjet felszólalásra. Kijelentette, hogy a szabad visszatérésre vonatkozó kommunista ajánlatokat maradéktalanul közölték a menekültekkel, de csak kis részük élt a lehetőséggel. Akik ezért a tragédiáért felelősek, tette hozzá az osztrák delegátus, a történelem legnagyobb szégyenét és gyalázatát vonták magukra. — (Magyar Hirlap)

RÓMAI KATHOLIKUS SAJÁT MAGÁRÓL . . .

Az áttért római katholikus papok nagyszerű havi folyóiratot adnak ki, amiben útmutatást adnak a protestánsok felé érdeklődők számára. Ez a lap a “Converted Catholic Magazine” irja, hogy a római egyház mindig szeret dicsekedni hiveinek számával és gyarapodásuk nagyságával. Sherin János, egyik lapszerkesztőjük irja: “A múlt évben ezer katholikusra esett 4 áttérés. Egész Amerikában 140,000 ember tért át a római egyházhoz. Oh, igen, mi szaporodunk számokban, de ez elsősorban betudható a születési arányszámnak, ami katholikusoknál magas, de ... ha az áttérés az egészségnek a jele, akkor az Amerikai Római Katholikus egyház beteg.”

Vágyakozhat-e a felgyógyult beteg előbbi állapotába? Mi a valószinüsége, hogy egy megreformált hitü, evangéliumot szerető ember visszamenjen a római egyház külsőségeibe, ceremóniáiba? Megteszünk-e mi protestánsok annyit a mi hitünkért, mint ahogy azt a rómaiak követelik meg saját tagjaiktól? Légy hűséges az Isten kijelentett akaratához, az Ur Jézus Krisztushoz, és a megreformált anyaszentegyházhoz!

Svédországot római katholikussá akarja tenni a római egyház, irja az egyik ottani havatalos lap nyomán a “Converted Catholic.” Összesen mintegy 6-7 ezer római katholikus van Svédországban, akiknek a száma az utóbbi időben rohamosan emelkedik az oda bevándorlókkal, menekültekkel, vagy munkaalkalom után odamenőkkel. Több helyen idegen nyelvű papokat kellett a római egyháznak a menekültek után küldeni, s igy történik meg, hogy az 55 római pap közül csak 6 svéd származású, mig a többiek 14 különféle nemzetiséget képviselnek.

Father Chiniquy a szerzője annak a több mint 60 kiadást ért műnek, melynek magyarra fordított cime “Ötven év a Római Egyházban.” Most hogy uj kiadást készítettek belőle, rendelje meg ezt a kiváló könyvet, melyben a római egyház egyik kiváló volt papja leplezi le az ott tapasztalt tévedéseket. Megrendelhető a “Christ’s Mission” 27 East 22nd Street, New York 10, N. Y., címén $3.75-ért.