Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)
1956-06-01 / 6-7. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 tóttá Bocskayt és a protestánsokat afelől, hogy a vallásügyi záradéknak se titkos, se rosszhiszemű célzata nincs s különben is a kifogásolt pontot a következő országgyűlésen újabb tárgyalás alá fogja terjeszteni. Bocskay azután, hogy a tizenöt éves török háborút a szultán és II. Mátyás között segített — Magyarországra nézve előnyösen — befejezni, 1606 december 13.-ra Kassára országgyűlést hivott össze. Az országgyűlés kijelentette, hogy a bécsi békét elfogadja ugyan, de azzal, hogy a protestánsok vallásügyi követeléseiket továbbra is fenntartják és a legközelebbi országgyűlésen érvényesíteni is fogják. Mikor a kassai országgyűlés véget ért s annak határozatait Bocskay december 22.-én szentesítette, a fejedelem már halálos beteg volt s egy hét múlva, negyvenkilenc éves korában el is hunyt. Állítólag kancelárja, Kátay Mihály mérgezte meg, akit erre a Habsburgok béreltek fel. Bocskay korai halála mélységes gyászba borította a két magyar haza népét, amely a Gyulafehérváron eltemetett fejedelemben atyját, Mózesét siratta. Valóban nagy ember volt, becsületes, jószándéku, református keresztyén magyar. Élete főműve a bécsi béke volt. Nem tehetett róla, hogy belekerült abba az a záradék, amit kezdettől kifogásolt s ami később annyi további bajnak lett a forrása. A béke alapvető fogyatkozása, de amit akkor nem lehetett megelőzni, az volt, hogy a valásszabadságot nem biztosította külön, kifejezetten a jobbágyság számára is. A bécsi béke mellett Bocskay bölcsességét, fajtája iránti igaz szeretetét 350 év óta egy sereg város és község is hirdeti (nem csupán Hajdú megyében.) IV. Béla után az eleddig egyetlen sikeres, tényleg magyar erőt nővelő telepítést Bocskay eszközölte. Az egykorú írók által félvadnak rajzolt hajdúkban, a szünet nélküli háborús idők, nyomorúságok által szinte állati sorba sülyesztett szegénylegényekben, esett magyarokban az ő érző, meleg szive látta meg a megértés, felemeltetés után esengő testvéreket és telepítette le őket a Tiszántúl, főkép a mai Hajdú megye területén. Hogy a hajdúk mennyire méltók voltak a Bocskay bizalmára s őket a jobbágy robottól mentesítő kiváltságra, azt a ma is virágzó városaik, községeik igazolják. Hogy az oláh terjeszkedés Érmihályfalváig hatolt csak és nem juthatott Karcagig, az a Bocskay érdeme, mintahogy az övé az a kb. 200,000 magyar, amelyik alázatos büszkeséggel vallja magát ma is hajduivadéknak s majdnem teljes egészében református keresztyénnek. Jól mondotta a fejedelem felett elhangzott halotti búcsúztató: “elvesztettünk, vagyis inkább a boldogok örök hazájába előre bocsátottuk Erdély felséges fejedelmét, Istvánt, minden idők és minden emlékezet páratlan hősét, kinek erénye dicsőségét soha sem fogja elborítani bármi mély feledés, nem fogja joggal megtépni a leggonoszabb irigység sem és nem fogja kitépni az emberek szivéből soha semmiféle idő, bármennyire megemészt is minden dolgokat.” Az sem véletlen, hogy a genfi reformáció hatalmas emlékművön a református vallást befogadott hat nemzetet ábrázoló hősi alak között a magyar nemzetet a Bocskay István szobra képviseli. Mély hitü református keresztyén volt .emberséges ember s igy igazán magyar. Ma is sokat tanulhatunk tőle. Daróczy Sándor. ÚJABB VALLÁSÜLDÖZÉS A Spanyol kormány nemrégen hívta magára az egész világ figyelmét azzal, hogy Madrid-ban az ország fővárosában lévő egyetlen Protestáns Theológiai Szemináriumot bizonytalan időre bezáratott, s most újabb jelét adta a vallásüldözési középkori brutalitásának. A Brit és Külföldi Bibliatársulat jelentése szerint a kormány Propaganda Minisztériumának emberei a múlt hónapban lefoglaltak 30,000 bibliát, több más vallásos könyvet. Ezzel az 1940-ben elrablóit és igazságtalanul, minden huszadik századbeli római katholikust is megszégyenitő elkobzással Spanyolországban az összesen elkobzott bibliák és vallásos könyvek száma 110,000-en felül emelkedik. Az angol követség tagjai és tiltakozása úgy látszik eddig még semmi hatást sem ért el. Az Egyházak Világtanácsa genfi központja is csak próbál segíteni az ilyen szégyenteljes barbár eseten. Jó lenne, ha római katholikus atyánkfiái komolyabban vennék a vallásszabadság gondolatát, Spanyolországban, Kolumbiában és másutt, ahol ők vannak többségben. A biblia szépen elénk adja: “Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedj étek azokkal”. Kolumbiában az egyik nagy amerikai egyházi lap híradása szerint (P.L. 1956 május 26. p. 22.) megújult erővel támadnak a protestánsok ellen az állam hivatalos közegei. A múlt hónapban 7 lelkészt bezártak, 30 templomot becsuktak. Verés és üldözés a része sokaknak Kolumbiában. Az összes protestánsok imádságnak és böjtnek tartását rendelték el május 13-án. Kolumbiában most készülnek megünnepelni a református missziói munka 100 éves megkezdésének évfordulóját. PÉTER JÁNOS KÍNÁBAN Péter János debreceni püspök a Kínai Protestáns Egyházak Tanácsa meghívására márciusban két hetes tartózkodásra Kínában járt. Előadásokat tartott a pekingi, nankingi és sangháji főiskolákon. Hazatérése alkalmával megállt a Stockholmban tartott Béke Világtanács rendkívüli ülésén. Hazaérkezve beszámolt az útjáról. Jelentésében az amerikai, svéd és más misszionáriusokat hibáztatja a kínai elmaradottságokért. Megcáfolja azon híreszteléseket, hogy a kínai kommunisták kiutasították volna a misszionáriusokat. Azt írja: “Mindenféle hazug híresztelés ellenére semmiféle intézkedés nem történt általában misszionáriusok kiutasítására” Szerinte a misszionáriusok “önként hagyták el Kínát”, ahová pedig önként mentek, hogy ott szolgáljanak életükkel és evangéliumi tanításukkal. Áltanában szép képet fest a kínai paradicsomi állapotokról, az uj életről, a kulturális és gazdasági átalakulásról, a felekezetek együttműködéséről. ÖKUMENIKUS GYŰLÉS MAGYARORSZÁGON Minden nagyobb protestáns lap megemlékezett arról a nagyszabású előkészületről, ami most Magyarországon folyik, amikor is az Egyházak Világtanácsa Végrehajtó Bizottsága gyűlését augusztusban Mátraházán tartják meg. Erre a gyűlésre Amerikából többen, és a nyugati országokból majdnem mindenünnen az egyes felekezetek képviseletében delegátusok utaznak Magyarországra. Dr. Kádár Imre és Dr. Bereczky Albert Genfbe utaztak a részletek megbeszélésére. Ez az első alkalom, amikor egy ilyen ökumenikus jellegű gyűlés, több mint száz külföldi képviselővel, a vasfüggöny mögött tartja rendes ülését. A tervek szerint a vendégek egy egy gyülekezetben prédikálnak majd augusztus 5.-én.
