Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)

1956-02-01 / 2. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ ÉN VAGYOK AZ UT, AZ AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET . . . János 14:6 Közeledünk ismét az egyházi ünnepi fél-év szakában a böjti idő­höz, amikor a húsvéti ünnepek előtti 40 napon igaz töredelemrnel és bünbánattal készül a keresztyén világ az Ur Krisztus szenvedése, ha­lála és feltámadása ünnepére. A Magyar Református Egyház­ban a középkori hamvazó szerdát nem ünnepeljük különösebben, de a virágvasárnap közeledtével a nagyhét igen közel áll a magyar szívhez. Amerikában sokszor elfe­ledkeznek a keresztyén ünnepek egyikéről, másikáról, éppen ezért jó lesz nekünk ezekben az alkal­makban felkészülni és méltón ün­nepelni az Ur jeruzsálemi bevonu­lását, keresztre feszítésének, és fel­támadásának ünnepét. Templo­mokban szól az Ige és a böjti is­tentiszteletekre össze jöjjenek majd a hívek. Mi itt emlékezzünk meg a fenti alapigéröl, ahol Jézus azt mondja, “Én vagyok az ut, az igaz­ság és az élet.” János evangéliumában a fenti részben a bizonytalankodó és fé­lénk tanítványokhoz szól a Mester: “Ne nyugtalankodjék a ti szivetek, higyjelek Istenben, és higyjetek én bennem.” Szól több alkalommal a bátortalan taniványokhoz és hoz­zánk is az Ur szava: “Ne féljetek.” Igen ám, de a tanítványok sejtet­ték, hogy a Mester elhagyja őket, és magukra maradnak, s nem tud­ták mi lesz velük azután. Szól hoz­zájuk az Ur: “és hogy hová megyek én, tudjátok, az utat is tudjátok.” Egyedül a kételkedő Tamás volt köztük az őszinte, aki megmondta Jézusnak, “Uram nem tudjuk ho­vá mégy, mimódon tudhatjuk azért az utat?” Ekkor szól mindenkihez Krisztus, hogy Ő az ut, az igazság és az élet, és senki sem' mehet az Atyához, hanem Ő általa. A ta­nítványok mind érdeklődéssel te­kintettek a bizonytalanság felé. Kálvin megjegyzi, hogy a többiek is Tamással együtt, szerették volna hallani Jézust, amint arról a má­sik országról szól nekik, arról, hogy milyen lesz ott, mi vár rájuk és mikor jön el, mert azt már tudták, hogy az idő közel van, amikor az Embernek Fia a gonoszok kezébe kerül. Krisztus nem sokára elmegy az Atyához. A tanítványok is kö­vetni fogják, az utat is tudják, hi­szen oly sok ideig voltak együtt, hogy hallották. “Én vagyok az ut” s senki sem mehet az Atyához, ha­nem ha én általam, mondja nekik Krisztus. Krisztus volt az ut, nem­csak azoknak a tanítványoknak a számára, hanem azóta is millió és millió benne hivő lélek számára. Ő jelentette azt az utat, amelyen ha valaki jár nem juthat sötétség­be. A hármas fokozat előttünk áll, Krisztus az ut, az igazság és élet. Olyan szimbolikus ez, mintha azt mondaná, el kell kezdeni az utón való járást, folytatni kell és be is kell azt fejezni. Másképpen Krisz­tussal kell elkezdeni az életet, foly­tatni és befejezni azt. Az uj életet, az örök életet csak is Krisztusban kell keresni mindenkinek. Ilyen­kor böjti időszakban különösen, presbitereknek, egyházi vezetők­nek és minden komoly keresztyén­nek, ezt az utat kell keresni, eb­ben a Krisztusi igazságban kell járni. Mi az igazság, amire itt a Biblia hivatkozik? Egyesek szerint a mennyei bölcsesség világosságát, mások szerint az élet és lelki dol­gok lényegét jelenti, mig Kálvin szerint a hit tökéletességét, amint az ut annak kezdetét és első részét. Igazság ami Krisztus szájából szólt mindenkor mindenkihez, igazság amiről bizonyságot tettek az apos­tolok és evangélisták, igazság, amit oly sokszor elvetettek és megtagad­tak, szól most hozzánk a böjti idő­ben. Krisztus az élet is a keresztyén ember számára. Nála nélkül mi semmit sem tehetünk. Krisztuson kívül mi meghaltunk és az élet, amit élünk nem élet, hanem csak átmenet a pusztulásba. Krisztus­sal pedig az is aki meghal is él, mert Ő az örök élet, s ha valaki hisz Őbenne annak örök élete van. Az Ő élete, halála és feltámadása, a mi halálunk és feltámadásunk je­gye és záloga. Krisztus meghalt, és feltámadott, hogy akik hisznek benne örök életük legyen általa. Á.D. February, 1956 — Vol. 35. No. 2 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the MAGYAR EGYHÁZ Publishing Company Editor-in-Chief—Főszerkesztő ZOLTÁN BEKY, Archdean Contributors—Munkatársak The Ministers of the F. M. R. Church in America. Publication Office: Trenton, N. J. 180 Home Ave. Telephone: VAIley 6-0794 Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd 1879. Subscription — Előfizetés évi $2 —vearlv TARTALOM: - IN THIS ISSUE Á. D.: "Én vagyok az ut, az igazság és az élet . . SZEMLÉLŐDÉS: Nyikoláj Metropolita. — Egy­házi vagy községi iskolák. — Orosz kiadású béke. — Zsidó­arab ellentét. SZÉLJEGYZETEK: A délvidéki példa. — Magyar misszionárius jelölt. — Magyar orvos misszióban. — (K.A.) Gálócsy Á.: Az olvasó Írja . . . Szabó Lajos: A szózat dallamot kap. Borshy K. György: Egyházaink mai feladata a kálvinizmus és ma­gyarságunk szolgálatában, (folytatás) ENGLISH SECTION: The Heidelberg Catechism (Charles Krähe). — The Annual Report of the Pastor (Stephen Szőke). GYÜLEKEZETI ÉLET. Tel. SPring 7-8441 G O L I S A N O SPECIALIST IN ROBES (palást) for Hungarian Reformed Ministers Vestments for Altar, Pulpit, Platform Also expert tailoring in Social and Civilian Wear. 2 EAST 23rd STREET NEW YORK, N. Y. ÍRÁS ÉS ÉLET . . .

Next

/
Thumbnails
Contents