Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)

1956-11-01 / 11. szám

MAGYAR EGYHÁZ 7 DAROCZY SÁNDOR A BETHLEN OTTHON UJ IGAZGATÓJA Minékünk, magyar reformátusoknak az a boldog hitünK van, nogy Isten hívja el az O munkásait és je­lön Ki szamunKra a munka nelyet is. Ö tudja, hogy Ki­­neK-kinek mennyi talentumot osztott ki es bölcsen tudja, hogy kit milyen munkamezőre küldjön el. Az Istenre hallgató ember engedelmes szivvel mond áment akaratára, szedi sátorfáját és szive éneket zeng, hogy Ura mint eszközt újra kezébevette és többre bizta. 21 évi cartereti lelkipásztori szolgálat után Isten Nt. Da­­róczy Sándort uj munkamezőre küldte. A Bethlen Ott­hon igazgató tanácsa Nt. Kecskeméthy József helyére a carteretiek szeretett és megbecsült lelkipásztorát hivta el igazgatóul. A Bethlen Otthon árvaházával, az öregek otthoná­val és a 200 akeros modern gazdaságával Isten kegyel­méből Nt. Kecskeméthy József igazgatósága alatt egy hatalmas intézménnyé fejlődött. A szebb holnapoK felé néző idő, az alkalom és a követelő igény arról beszélnek, hogy ez az intézmény még hatalmasabb lesz. Az eddigi munka is egy talpig férfinek és élettársának minden idejét, erejét igénybe vette s a feladatok nem lesznek kisebbek, hanem nagyobbak és az Úristen emberi sza­vazatokon keresztül úgy Ítélte, hogy ezt a munkát Nt. Daróczy Sándor és felesége végezzék el. Lelkipásztori munkát tekintve a Bethlen Otthon igazgatói állása ame­rikai magyar életünkben a legelső lelkipásztori állásává lett. Éjt-napot együvétevő munkát követel, roppant fe­lelősséget, hiszen minden az igazgató vállán nyugszik. Minden igényt ki kell elégíteni, a szükséges anyagi ja­vakat elő kell teremteni a több mint negyedmilliós ér­tékű intézmény vezetéséhez. Az árvákat úgy nevelni, hogy az állam, anyaszentegyházunk, a hozzátartozók és a magunk szive is meg legyen elégedve. Megfáradt, sokszor testi és lelki beteg öregjeink panaszát elcsitti­­tani, megelégiteni és annyi sok akaratot egy nevezőre kell hozni. Több mint 100 amerikai magyar egyháznak ezer igényét ki kell elégíteni, 60.000 magyar református szivét külön meghódítani. Három egyháztest és több önálló egyházak között Pál apostol diplomáciáját gya­korolni. Mindent el kell követni, hogy a magyar refor­mátus ember hite gyümölccsé és könnytörlő szeretetté váljon a Bethlen Otthonban. Tovább kell épiteni azt a munkát, amit nagyszerű elődök elindítottak, hogy min­den amerikai magyar református útja Ligonierbe ve­zessen és ott minden magyar református testvérként találkozzék és ha odakint az életben más és más utakon járunk is, de egyek legyünk abban, hogy teljes szivvel szeretjük a magyar reformátusok szeretet intézményét. Roppant feladatok várnak az uj igazgatóra és a hatal­mas lendületű munkát tovább kell vinni. Tudjuk, hogy Isten, aki elküldi a munkásokat, ad hozzá való erőt és képességet a feladatok elvégzésére. Mi úgy hisszük, hogy Isten a megüresedett Bethlen Otthon igazgatói állásra a legmegfelelőbb embert hivta el. A külső után itélők megvallhatják, hogy Daróczy Sándor a tiszántúli magyarság egy remek ki virágzása. Ereiben Bocskay hajdúinak egyikének vére folydogál. Szép magyar termete a Hajdúk földéből nőtt ki. Lel­két Debrecen formálta, hitét Méliusz püspök uréktól örökölte, aki a magyar kálvinista Genfet megalkotta. Lelke naponta jár vissza a magyar református múlt virágos kertjébe felüdülni. Hitén, igehirdetésén, jellemén és minden cselekedetén rajta a karátjel, a magyar re­formátorok öntödéjében formálták az egész egyéniségét, ügy hazulról jött lelkipásztor, aki leírja őszintén az első benyomását róla, igy ir: “Van benne valami, ami bennünket a XVI és XII-ik század magyar kálvinista papjaira emlékeztet. Fújja a vihar tógáját, tépázza haját s zápor mossa arcát, de megállja a helyét a bástyán” — tegyük hozzá most már megtapasztalt meggyőződéssel — mindhalálig. Debrecenből a kiváló diákot Princetonba küldik ki, ahol theol. magisteri fo­kozatot szerez. Tudását newyorki és a pittsburghi egye­temeken mélyíti. Fajtájának égő szerelmese, magyar református egyházának súlyos buzogányu bajnoka. Ezért tette oltárra ifjúságának és férfi korának leg­drágább éveit. 34 éve él Amerikában, 3-szor járt otthon az óhazában. Néhány évi amerikai tartózkodása után fajtája és hazája iránti szerelme hazavitte. Tudta, hogy fajtájáért és egyházáért kell elégni életének. Ak­kor úgy érezte, hogyha az ősi földön teszi, akkor szá­zadokra veti el a jövendő magját. 3 hónap alatt döb­bent reá, hogy az amerikai magyarság közötti szolgálat szent és fájdalmas szolgálat és a magyar Dánielek sor­sát is kell vállalni valakinek. Vállalta ő is és azóta fájó szivü pásztoroknak szelíd szeretettel magyarázza, hogy ezeket a tengerentúlra szakadt magyarokat is szeretni kell valakinek. Ez a szolgálat is Isten akarata szerint való. Életében példát adott, hogyan kell szeretni ezt az amerikai magyarságot. De jó is, hogy ez a szív szere­­tetét ott osztogathatja szét ezentúl, ahová ünnepelni és felüdülni jár az amerikai magyar református lélek, Ligonierbe, az amerikai magyar reformátusság központ­jában. 33 éves lelkipásztori szolgálata, gyülekezeti értesí­tője, minden szolgálata arról beszél, hogy Daróczy Sán­dor a kemény munka embere, aki nemcsak végzi a munkát hanem el is végzi. Milyen öröm, hogy amikor a munka dandárja vár és az aratni való sok, Isten ilyen munkást küld az aratásba. Előbb irtuk róla, hogy magyarság utáni nagy sze­relme hazaüzte családjával együtt az óhazába. Mint a költöző madárt az ellenállhatatlan ösztön viszi délnek napsugara felé, úgy ment Daróczy Sándor magyaror­­szágra, hogy ott élje le életét. Ezt az utat használta fel Isten arra, hogy élete küldetése értelmét döbbene­tesen meglássa és a “sirva-vigadó, darutollas” külső és olcsó magyarkodás helyett hirdesse a hivő, imádkozó, a dolgozó, tanuló és Krisztusban megújuló magyarságot. A néhány hónapi tartózkodás alatt reádöbbent arra, hogy csak amerikai szemmel tudja nézni és ítélni az egyházi, a társadalmi és nemzeti életet és ekkor kez­dett csak a szive kiáltani a Krisztusban megújuló ma­gyarság után. Belátta, hogy ott élete, minden szava pusztában elvesző kiáltó szó lenne és akkor, odahaza döntött, hogy minden erejét és képességét az amerikai magyarság szolgálatába állítja. Két nagy szerelme volt életének: Az egyik, hogy a Méliuszok és a Bocskayak hitét megtartassa népével. Mint a Független Amerikai Magyar Református Egyház lelkipásztora, majd 1939-től 1945-ig főesperese ezért a célért élt és akarta, hogy ezt a hitet tovább adjuk if­jabb nemzedékeknek, és drága kovászként építsük bele az amerikai protestantizmusba. A másik szerelme és minden bánatának oka is egyúttal: az amerikai ma­gyar református egység megteremtése. Az volt az álma.

Next

/
Thumbnails
Contents