Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)

1956-01-01 / 1. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ Boldog uj esztendőt . . . “hogy hirdessem az Ur kedves esztendejét...” Luk. 4:19. A keresztyén egyház igehirdetése tulajdonképpen nem más, mint az Urnák “kedves esztendejéről” szóló bizonyságtétel. Legalább is nem len­ne szabad, hogy más legyen. Szép szó az “Ur kedves esztendeje”. Természetes, hogy az Úristennek minden esztendő kedves. Ő minden esztendőben kegyelmes és szerető Mennyei Atya, hiszen kegyelme vég­telen és jósága örökkévaló. Életünk minden perce, igy minden eszten­dőnk amit az Úrtól kaptunk az Ő adománya. De vájjon nékünk való­ban kedves minden ajándékba ka­pott esztendő? Tudatában vagyunk-e annak, hogy a “mi életünk ideje” az Ő kezében van, mint a zsoltáriró mondja és igy rendezzük-e be a ma­gunk életét? Önmagában véve már ez iz elgondolkoztató, hogy vájjon valójában éppolyan kedves nékünk az elkövetkezendő esztendő, minta­­hogy azt az Isten kegyelméből és szeretetéből kaptuk. Igénk azonban más és többet mond. Itt ama esztendőről van szó, mint már mondottuk is: amiről az Egyháznak folytonos tanúbizonysá­got kell tennie. Az “Urnák kedves esztendejéről” szóló ige tulajdon­képpen Ézsaiás próféciája. Ézsaiás szerint el fog jönni az az idő, ami­kor a várva-várt Messiás, az “Urnák szolgája” az emberi nemzetség kö­zött lakozik majd. És Jézus Krisz­tus erről az igéről is beszélt először nyilvánosan: a názáreti zsinagógá­ban. Az Urnák kedves esztendeje nem más tehát tulajdonképpen, mint az üdvtörténet középpontja az Ur Jé­zus Krisztus közöttünk járása: Evan­géliuma, csodái, szenvedése- miéret­tünk -, a kereszt, halála és a fel­­támaddás. Tudjuk mindez nem egy év alatt történt. Valószinüleg János evangéliuma alapján az Ur Jézus Krisztus legalább három, de lehet négy esztendeig járt körül e földön, de ezt az időszakot foglalja össze a bibliai Ige, “hogy hirdessem az Urnaic Kedves esztendejét”. Es az egyháznak uj esztendőKor meg Kell emlékeznie arról, hogy az o elsőrendű feladata: ennek a ked­ves esztendőnek a hirdetése. A há­­rom-negy ev történését egy eszten­­aóvé sűríti össze ez a kifejezés, de ezt a Kedves esztendőt, amit az Ur isten az Ur Jézus Krisztusban né- KunK adott valójában kell értékel­­nünK és tiszteletünknek, szeretetünk­­neK legkézzelfoghatóbb bizonyitéka es megnyilvánulása az kell legyen, nogy érdeklődésünk és áhitatos el­mélyedéseink középpontjába azt a Kedves esztendőt tesszük, vagyis a mi minden esztendőnk és egész éle­tünk útmutatója, kalendáriuma ar­ról a kedves esztendőről szóló Evan­gelium lesz. Mint ahogy életünk idejével is pazarlók vagyunk és nem értékeljük eléggé azt, hogy minden percünk, óránk, napunk egyedül csak Isten Kegyelmes szeretete folytán lehetsé­ges, bizony töredelmesen meg kell valljuk, hogy az Urnák ama kedves esztendejéből, az Ur Jézus Krisztus Evangéliumából is sok-mindent el­hanyagolunk, nem értékelünk elég­gé: vagyis egyáltalán nem is ismer­jük. Pedig elvész az a nép, amelyik nem járatos az Urnák dolgaiban. Jaj annak az egyháznak és annak az igehirdetésnek, amelyik csak szé­pen és érzékenyen meditál az idők­nek múlása felett az ó és uj esz­tendő váltakozásánál és ugyanakkor elfeledkezik, hogy minden csak aján­dék és egyedül csak ama “kedves esztendő” miatt lehet nékünk még uj-esztendőnk. Csak az Ur Jézus ál­dozata, kereszthalála és feltámadása az, amelyik a mi esztendeinket ked­vessé tette az Úristen előtt. Az Ur Jézus Krisztus igy kezdte el az ő e földi nyilvános szereplé­sét, hogy meghirdette az Urnák ked­ves esztendejét. Egyszerűen csak mondott: ez az ótestamentumi pró­fécia ti előttetek, názáreti zsidó atyámfiai előtt ime most betelt. Per­sze nem fogadták el, a hegyről akar­ták alátaszitani, rögtön meggyilkolni az ő életének: az Ur kedves esz­tendejének elején. Ő azonban ott is diadalmas maradt. Igen sokszor mi is a mi bűnös és hálátlan, Istentől nyert kegyelmi időnket arra használjuk, helyeseb­ben mondva úgy használjuk, hogy abban tönkretegyük megsemmisítsük a Jézus Krisztus szeretetét. Lehet-e szebb uj évi kivánság, mint az, hogy legyen a Te életed kedves testvérem az elkövetkezendő esztendőben kedves az Isten előtt? És pedig ez tudjuk csak úgy lehet­séges, ha minden tettünk, cseleke­detünk és Istentől ajándékba kapott időnk: ez az uj esztendő is, úgy hasznosittatik általunk, hogy az Ur­nák kedves esztendejét hirdetjük. Nemcsak szájjal, hanem szivvel. Nincs jobb bizonyságtétel az Ur Jé­zus Krisztus mellett, mint az ő Evangéliuma szerint élő hivők. Akik az ő életükkel, cselekedeteikkel, em­bertársaik között való forgolódásuk­­kal e világ előtt fényes bizonyságot tesznek, hogy az ő életük zsinór­­mértéke az “Urnák kedves eszten­deje” és aki azt Názáretben meghir­dette az Ur Jézus Krisztus. MISKOLCZY ATTILA. Január, 1956 — Vol. 35. No. 1 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the MAGYAR EGYHÁZ Publishing Company Editor-in-Chief—Főszerkesztő ZOLTÁN BEKY, Archdean Contributors—Munkatársak The Ministers of the F. M. R. Church in America. Publication Office: Trenton, N. J. 180 Home Ave. Telephone: VAIley 6-0794 Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés évi $2.—yearly. TARTALOM: - IN THIS ISSUE Bodnár István: Karácsony után, uj esztendő; — Kannás A. Mihály: A halász; — Nagy Pál János: Sze­rencsés, boldog uj évet; — Daróczy Sándor fordításában: Belényi Ger­gely levele Kálvin Jánoshoz; — Csordás Gábor esperes beiktatása; — Komjáthy Aladár: A mi dokto­raink; — dr. Krüszely József: A Ká­rolyi Gáspár féle bibliarevizió; — Galócsy A. Árpád: Az olvasó Írja;— Borshy K. György: Egyházaink mai feladatai; — English Section; — Gyü­lekezeti élet. — ÍRÁS ÉS ÉLET . . .

Next

/
Thumbnails
Contents