Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1955-07-01 / 7. szám
MAGYAR EGYHÁZ 13 KÁLVINISTA SZEMLE: címmel 1955 márciusában f. H. Kok N. V. Kämpen, Holladiából hozott a posta egy pompás kiállítású 20 oldalas lapot. Ma, amikor Magyarországon az egyházi lapokat egymás után szüntették be, s csupán csak a kormány szócsövének használt és a jelenlegi rendszert kiszolgáló AZ UT cimü hetilap jelenik meg egy másik hivatalos havi folyóirat mellett, igazán üditőleg hat, hogy a Kálvinista Szemle Krüzsely József és Komjáthy Aladár szerkesztésében megjelent. Tartalma hisszük nőni és erősödni fog. Addig még itt Amerikában a sokfelé tagolt egyházakban a magyar kálvinizmus nem mutat fel sasonló lapot, a másfél száz egyházat és egyházi vezetőt megszégyenitőleg az európai nyomorúságban élő menekült testvéreink indították el a Kálvinista Szemlét. Adná a Mindnható, hogy féltékenység és kicsinyesség ne gátolná meg fejlődésében és további virágzásában. A lap szerkesztői címét az Árvaházi naptárban mindenki megtalálhatja. * * * KÄLLAY MIKLÓS: “Hungarian Premier” cimü könyve a Columbia Press kiadásában New Yorkban a múlt évben jelent meg. A hatalmas történeti jelentőségű 518 oldalas munkához értékes előszót irt C. A. McCartney angol egyetemi tanár, kinek magyar tárgyú értékes könyvei és Írásai sokak előtt ismeretesek. Kállay érdeme, hogy a második világháború előtti, alatti és utáni időket a saját tapasztalataiból, sokszor források és hivatalos okmányok hiányában úgy irta meg, hogy abból világosan szemébe tűnik az olvasónak az a gigászi küzdelem, amelyet Magyarországnak kellett a német és orosz elnyomás között vívnia, A könyv értéke az a tárgyilagosság, mellyel az iró az egész küzdelmes időszak tárgyalását kezeli. Hogy a tervek Magyarország önálló és független államiságának megőrzésére nem vezettek eredményre, az nem az irón múlott. De hogy a koncentrációs tábor nyomorúságán át is megmaradt azt Isten különös kegyelmének köszönhetjük. Könyve az újabb irodalom egyik legértékesebb terméke. * * * MAGYAR SZEMLE: Talán több mint kétszáz a világ minden táján megjelenő magyar nyelvű kőnyomatos, híradó, heti, havi és napi lapok és időszakonkénti sajtótermékek száma, írja beköszöntőjében a Magyar Szemle “Tudományos Irodalmi és Művészeti Folyóirat”. Felelős kiadó A.N. Patka, irói között azonban sok olyan közismert nevet találunk, akik a háború utáni kivándorlás folytán kerültek Délamerikába. Az igen tartalmas folyóirat első száma 1954. szept.-ben jelent meg San Paulo-ban, Brazília. Azóta már a második szám is elhagyta a sajtót. “Erős a hitünk — írják a szerkesztők — hogy kezdményezésünk nem marad pusztába kiáltó szó”. Érdeklődők a következő címre írjanak: Magyar Szemle C P 3,444 Sao Paulo, Brazil.--------------O-------------OTTHONI HARANGSZÓ Elbeszélések, kedves történetek az örök magyar faluról, ahogy egy fajtáját szerető lelkipásztor látja távolból. Valóban, amikor olvasod a könyvet, lelkedben az otthagyott kis falu harangja kondul meg, szivedet édes bánat járja át: annyi esztendő után is a mi szivünk is visszavágyik oda, ahol régen járt. Nagy Lajos “Kövek a Jordán medréből” c. könyvével hivta fel figyelmünket önmagára s az utóbbi néhány esztendőben sok kedves Írása jelent meg a Magyar Egyház, Testvériség és az Újvilág folyóiratokban, valamint a Szabadság és Népszava napilapok hasábjain. Aki szerette szülőföldjét és aki néha-néha gondolatban otthon jár, az nagyon fogja élvezni a könyvet. írása üditő és frissek, élvezi az ember a magyar nyelv szépségét: olyan jó ezt nekünk olvasni, akiknek a nyelve az időtávolság miatt megkopott. Sokszor az az érzésünk, amikor elgyönyörködünk nyelvezetében, mintha egy otthoni szőlőfürtöt vennénk a kezünkbe, amelyen még rajta csillog a reggeli harmat és nem törölték le a gyümölcs hamvát. Élvezzük minden sorát könyvének és köszönjük Nagy Lajosnak, hogy könyvével az otthoni harangszót elhozta a mi szivünkhöz is és ha megkondul lelkűnkben, épen úgy fáj a mi szivünk is, mint az övé, azután a világ után, amelyet otthagytunk. Ahogy ő Írja: “Néha egy dalfoszlány száll felénk. Néha évtizedek óta nem hallott drága szót hallunk, amit már rég elfeledtünk. Néha régi arc lép elénk a múltból, néha egy nyomtatott magyar szó, magyar muzsika, vagy egy magyarszivü pap beszéde lesz ez a szellő, ami szivünkre száll, mint virág kehelybe a méh. Megrázza a kelyhet és elkezd csillingelni, azután a mi furcsa, fájó, bujdosó magyar szivünk otthoni harangszót hall. Giling-galang. Legyen áldott az a szellő, amely az otthoni harangszót elhozza felénk. Legyen áldott az eszköz, ami a szivünk Atlantiszába süllyesztett kedves harangot újra megkonditja bennünk.” Könyvét minden jó magyar embernek ajánljuk, különösen a Magyar Egyház olvasó táborának, mert ő a mi Egyházunk közszeretetben álló, megbecsült espereslelkésze. A könyv minden lelkészi hivatalban kapható, $1-50. Szőke István. * * * LEFFLER, ANDOR M.: “Louis Kossuth and the American Churches”, Reprinted from the Lutheran Quarterly Vol. VI. Nov. 1954, No. 4. - A 30 oldalas értékes tanulmány Leffler Andor clevelandi ev. lelkész esperes tollát dicséri. Kiemeli Kossuth vallásos, mély hitét, a vallás szabadság és egyenlőségért folytatott küzdelmét. Amerikában is első útja és találkozója az akkori amerikai lelkészekhez vezetett. A római kathólikusok támadták de ez csak segített Kossuth népszerűségén. Hitét mindig megvallotta. A Református Egyesületnél ez a kiváló füzet megszerezhető. Az Egyesület címe a lap hátsó oldalán található. Megjelent! Megjelent! NAGY LAJOS esperes OTTHONI HARANGSZÓ cimü novelláskötete Kapható a szerkesztőségben!
