Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1955-05-01 / 5. szám

2 MAGYAR EGYHÁZ Istennek Lelke . . . Ján. 6:63; Rom. 8:1. “Kezdetben a föld kietlen és puszta vala, és setétség vala a mély­ség színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett(I. Móz. 1:2.) Az időknek teljességében az Atya Isten megdicsőitette önmagát az­zal, hogy az egyszülött Fia a Szent Lélek együttműködésében nekünk üdvözítőt adott. — Ennek előké­szítésére egy szűz hajadont Máriát használt fel az Isten, kinek cso­dálkozó kérdésére, hogy gyereke hogy lészen, igy felelt az angyal: “A Szent Lélek száll te reád és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged: azért a mi születik is szent­nek hivatik, Isten Fiának.” (Luk. 1:35.) Évában és Ádámban Isten Lel­kének élő képe megromlott az em­berben, Jézus Krisztusban Isten­nek képe tökéletes volt az Istennek élő Lelke által. Istennek Lelke a Megváltóban kijelentette nekünk a szerető Atya képét. Azért Jézus emberi természete nem a régi megromlott teremtés, hanem UJ TEREMTÉS az az Is­tennek Szent Lelke által. Istennek Lelke azt cselekszi ve­lünk, hogy mi is megváltott uj te­remtések vagyunk az üdvözítő egy­szülött Isten Fiu-ban való hitünk által. Ezt úgy teszi, hogy Jézus­nak a mennyekből mihozzánk visz­­szatérő leikével egybeköt minket a Jézus isteni életével: “Azért ha va­laki Krisztusban van, uj teremtés az; a régiek elmúltak, imé újjá lett minden.” (II. Kor. 5:17.) Istennek Lelke hogyan cselekszi velünk ezt az UJ TEREMTÉST? Előbb MEGTÉRÉSRE vezet, az Uj Testámentom görögül úgy ne­vezi ezt, hogy “méta noia”: uj lel­kűiét az Istennek Lelke által. Jé­zus azt mondotta: “Ha valaki ÚJONNAN nem születik, nem lát­hatja az Isten országát. — Ha va­laki nem születik víztől és Lélek­től, nem mehet be az Isten orszá­gába.” (Ján. 3:3,5.) Először csak azt vesszük észre, hogy megundorodunk saját ma­gunktól a bününk miatt és halálra méltónak tartjuk magunkat min­denestől a szent Isten ítélő királyi széke előtt: ez a bünbánat. Most már visszahozhatatlanl megbánjuk eddigi magatartásunkat és íme, hit­tel reménykedve fordulunk a min­ket bűneinktől megszabadító, kö­nyörülő Megváltó Ur Jézus Krisz­tus felé. Mindezt az Isten Lelkének ujjá­­teremtö kegyelme végezte el ben­nünk. — Mégis bírjuk Isten Ígé­retét, hogy ezért a Krisztusban való UJ TEREMT ELÉSÜNKÉRT Ö az eddigi bűneinkről többé meg nem emlékezik, megbocsát és min­ket az Ő Szent Fiának bennünk levő életéért gyermekeiül fogad. _ Istennek Lelke “élő viz”-ként dolgozik bennünk. Tisztitó “tüz”­­höz is hasonló munkája, mely ég, de Isten csipkebokrát el nem pusz­títja: elégeti az istentelenség pely­váját, de az örök élet aranyát meg­hagyja. Éppen emiatt mondotta Jézus: “Minden bűn és káromlás megbo­­csáttatik az embereknek; de a Lé­lek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek. — Még a ki az em­ber Fia ellen szól, annak is megbo­­csáttatik; de aki a Szent Lélek el­len szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.” (Máté 12:31-32.) Azért van ez, mert az ilyen em­ber éppen elveszíti a bűneitől való megtisztulás és az Isten életében való újjá teremtődése lehetőségét azáltal, hogy visszautasította a ne­ki, bűnös embernek nyújtott ke­gyelmet: Istennek megelevenítő Szent Lelkét. Azért jó emlékezni az Ítélő Krisz­tusnak eme szavaira a bűn ellen való harcunk közpette, mert “mi nem vagyunk meghátrálás embe­rei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy ÉLETET nyerjünk.” Az Isten Lelkének személyes mü­vére sok alkalommal boldogan em­lékezem. — Emlékezem konferen­ciákon, amikor csodálatos szeretet egyetértésben éreztük az Istennek Lelkét. Istennek Lelkét sokféleképen ne­vezi nékünk az Ige: hívja a vigasz­talás Lelkének, a bűntől való sza­badulás Lelkének, a gyógyulás Lel­kének, a kegyelem Lelkének, a hit­nek Lelkének, a tudás Lelkének, az isteni igazság Lelkének, a békesség Lelkének, az egység Lelkének, az szeretet Lelkének, az élet Lelkének, a fiúvá fogadás Lelkének, a szent­ség Lelkének, a Megváltó Lelké­nek j ama DICSŐSÉG LELKÉ­NEK. De legfőbb jellemvonása mégis az, hogy az örömnek a Lelke, mert “örömet” hoz. Az az öröm a szere­tő Istenben UJJATEREMTETT, magáratalált élet öröme, mert ime újjászületett. Mennyi szeretet ez? — Mennyei szeretet ez. Az Istenben való életnek az öröme! Ámen. Szabó Zoltán. Május, 1955 — Vol. 34, No. 5 Published monthly except June-July end August- September when bi-monthly, by the MAGYAR EGYHÁZ Publishing Company Publication Office: 331 Kirkland Place Perth Amboy, N. J. Telephone: VAIley 6-0794 Editor-in-Chief—Főszerkesztő ZOLTÁN BEKY, Archdean Editor—Szerkesztő DEZSŐ ÁBRAHÁM 331 Kirkland Place, Perth Amboy, N. J. Contributors—Munkatársak The Ministers of the F. M. R. Church In America. Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés évi $2 —yearly IN THIS ISSUE - TARTALOM: Isten Lelke: Szabó Zoltán; — Imádkozó nő a mi Édesanyánk: Nagy Lajos; — Peekskill jubilál: Csordás Gábor; — Anyáknapjára: Hunyady Lász­ló; — A Holland Kálvinizmus nyomában: Komjáthy Aladár; — Az egyik leg­szebb magyar szó: Édesanyám: Bodnár István; — Az Anyaszeretet: Szabóné Lévay Margit; — Csucsukálj édesden: Lévay Erzsébet; — English Section; — Gyülekezeti élet.

Next

/
Thumbnails
Contents