Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1955-02-01 / 2. szám
10 MAGYAR EGYHÁZ Isten velünk viszontlátásra . . . APOSTOL JÁNOS BÚCSÚJA AZ AMERIKAI GYÜLEKEZETEKTŐL Közel 30 évi távoliét után jöttem ismét az amerikai gyülekezetekhez. Most is izenethozatal és tanulmányút volt a célom. Akkor az óhaza üdvözletét hoztam. Most Dél-amerikából a gyülekezetek köszöntése mellett az Ur Isten izenetét. Áz Ige ez “Sőt annakíelette most is kárnak Ítélek mindent az én Uram, a Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárbaveszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krsztust megnyerjem s találtassam Ő benne.” (Fií. 3:8,9). Sokat tanultam az amerikai gyülekezetekben. Boldogan viszem el az értékes tapasztalatokat: a szellemi és lelki kincseket, melyeket körükben járva szereztem. A testvéri kézszoritást is viszem, melyet a délamerikaiaknak küldtek. Csak azt sajnálom, hogy a szükreszabott idő miatt nem juthattam el mindenüvé. Örömmel vettem részt a világraszóló gyűléseken. Princeton a reformátusok találkozója volt. Úgy veszem, mint a rokonság összejövetelét. Evanston a minden valamirevaló keresztyén seregszemléje. Ugv tekintem, mint a jó ismerősök összeülését. A naev horizontot, az emberiség égő problémáit adja. — Ligonier pedig a kevesek számára szóló, de annál érdekesebb világgyülés. Nem nézhetem másként, mint a család egybegyülését. Hiszen ezen a magyarok találtak egymásra. — A legotthonosabb Princeton volt, a legfelemelőbb Evanston s a legmeghittebb Ligonier. Az utóbbihoz igen reformátusnak, nagyon magyarnak, de kissé már amerikanizáltnak kellett lenni, hog" igazán élvezze az ember és a zamatát elvihesse valaki. Jól esett Ligonierben az irgalmas samaritánus magyaros magyarázata. A mi magyar református életünk rablói, papjai, lévitái s nem utolsósorban irgalmas samaritánusai között lehettem. Vérbefagyva az utszélen, de legalább éreztem, hogy magyarok vertek agyba-főbe s azok kerülgettek, sőt azt az egy-két csepp olajat s bort is magyar csepegtette a fájó sebekbe. Remélem fel is teszi a missziói munkánkat a “szamarára”, elviszi a vendégfogadóházba s törődik vele mier rendbejön, megerősödik. Éppen ez volt a főcélja az útnak, hogy missziói érdeklődést keltsek a nagy munkamező iránt. Keresek Braziliába velünk összedolgozni, együttműködni kész misszionáriusokat. Remélem életrekelt a felelősségérzés irántunk. Lesznek kiket indít a Lélek, és i önnek, segítenek, hogy ez a szép munka megerősödjék, kiszélesüljön és hatékonyabbá váljék. Hoztam is valamit. Mi ott Délamerikában szép egységben élünk. Ennek két évtized alatt meg is volt az áldása, fejlődtünk. Ezt az áldott egységbenhaladást csak kívülálló akarnokok vagy belüllevő templomkerülők zavarták meg néha. Nem használt az nekünk de Itennek hála nem is ártott. Azt hiszem egy ajándék, amit hoztam: ez az egység. Az amerikai magyar reformátusság rádöbbent, hogy azt az egységet amit a maga életében eltékozolt, meg kell becsülnie, ha meg van valahol. Mit nem adna érte, ha megvolna neki. A missziói munkát úgy kell néznie s felkarolnia, hogy abban a szép egységben, melyben van, haladhasson, fejlődhessen. Ezt mindenütt boldogan megfogadták. Ez látszik abból a szeretetből, melyet a különböző csoportokban lévő magyar reformátusok, az Egyesült Államokban és Kanadában, mind egyforma szívességgel és őszinte jóindulattal mutattak ki. Közlök egy listát a gyülekezetekről s adományaikról, ahol szolgáltam. Külön kiemelem, hogy egyik gyülekezet Missziói Szövetsége hosszú időre programmjává tette brazíliai egyházunk felkarolását. Megemlítem, hogy Daróczy Sándor barátom, a lelkészegyesület jelenlegi elnöke, elvállalta, hogy a további adományokat eljuttatja hozzánk. Erre a célra Igreja Cristá Reformada do Brasil címen számlát is nyitottunk Cárteret Bank and Trust Company, Carteret, N. J.-ben. Áldja meg az Ur Isten a gyülekezeteket! Külön is azokat, melyek missziói feladatuknak tekintik a brazíliai magyar eklézsia támogatását s azért imádkoznak és dolgoznak.--------•--------Az elmhursti főiskola Chicago nyugati külvárosában működik. Ez a 84 éves kiváló kollégium több pályára ad előkészítő lehetőséget. A kollégiumnak 700 diákja van, ezekből egyesek orvosnak, mérnöknek, elemi és “high school” tanítóknak, beszédhibás tanítónak, kémikusnak, ügyvédnek, lelkésznek, ápolónőnek, üzletvezetőnek, és zene művésznek készülnek. Egyéb felvilágosítással (ösztöndíj, segély, stb.) szívesen szolgál az iskola helyettes dékánja és magyar tanszék előadója: August J. Molnár, Elmhurst College, Elmhurst, Illinois. Elmhurst College elnöke, Dr. H. W. Dinkmeyer,fogadja a magyar diákcsoportot.
