Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1955-02-01 / 2. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ AZ ANGYALOK Irta: Ková-cs István Isten, minden Ő teremtményei között, az angyalokat és az embert tekinti a legértékesebb teremtményeinek. Ebben a cikkben az angyalokra vonatkozólag teszünk néhány megállapitást, természtesen egyedül a Bibliára támaszkodva. Bár a Biblia nem mondja el, hogy mikor és hogyan teremtette Isten az angyalokat, de mindenesetre ők is teremtmények. Lelki lények, test nélküliek, hatalmasok, létezésük értelme és feladata, hogy Istent szolgálják. Arra is van valamelyes utalás a Szentirásban, hogy az angyalok közreműködnek Istennek velünk való terveinek a kivitelében. Hogyan és mit cselekesznek az angyalok a mi javunkra? Erre teljes bizonyossággal nem tudunk feleletet adni. Vannak esetek a Bibliában, melyek azt bizonyítják, hogy az angyalok olykor emberi formában megjelentek és Isten akaratát tolmácsolták egyes földi embereknek. Például, Isten angyala emberi formában közölte Szűz Máriával, hogy Jézus Krisztusnak lesz az anyja. A Biblia határozottá beszél gonosz, bűnöző angyalokról is. Amennyire képesek vagyunk megérteni, úgy tűnik fel, hogy ismeretlen időben, ismeretlen okok miatt az angyalok közül némelyek fellázadtak teremtő Istenük ellen és megtagadták az iránta való engedelmességet. Ennek a lázadásnak a vezére a Sátán, vagy ördög. A Szent Isten ezért kivetette a Sátánt és az ő gonosz angyalait égi lakóhelyeikből. A mi világunkban vannak és egyetlen céljuk, hogy bennünket bűnök elkövetésére ösztönözzenek Isten ellen és egymás ellen. Az Ur Jézus Krisz-Mivel a tökéletesen igazságos Isten a bűnt nem hagyhatja büntetés nélkül, igy érthető a Biblia tanitása, hogy a Sátán és az ő gonosz angyalai elveszik bűnökért a méltó büntetést. Bünük a lehető legnagyobb bűn volt, mert ellene fordultak a saját teremtőjüknek, a Szent Istennek. Ezért a bűnért csak a lehető legnagyobb büntetés jöhet, ami nem más, mint örökkétartó, kibeszélhetetlen gyötrelem a pokolban. Hogy a Sátán és az ő angyalai valóban ezt fogják elnyerni, világos az utolsó Ítéletet leiró bibliai történetből. Jézus, a Biró, említést tesz a pokolról, mint egy helyről, mely a Sátánnak és az ő gonosz angyalainak készíttetett eleitől fogva. Az Istennek hűséges, szent angyalait illetőleg, hálával kell gondolnunk arra, hogy Isten annyira szeret bennünket, hogy még az Ő égi seregei is á mi javunkra munkálkodnak. Ami pedig a Sátánt és az ő angyalait illeti, vegyük szivünkbe és kövessük a Szentirás atyai tanácsát: “Engedelmeskedjetek az Istennek. Álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez és közeledni fog hozzátok.” Isten ad nékünk elegendő erőt, hogy legyőzhessük a Sátán kisértéseit, ha elég alázatosak vagyunk könyörögni az ő isteni segítségéért. .. — lit/elző-------Az Egyesült Államokat vallási szempontból sokan elrettentő példának szokták emlegetni, mint a szekták elterjedésének és burjánzásának melegágyát. Valóban, amikor arról hallunk, hogy egyedül ebben az országban 270 keresztyén felekezet működik akkor az ember első pillanatra nem tudja felfogni ennek az értelmét és okát, sem pedig azt, hogy gyakorlatilag egy ennyire széttagolt egyházi élet hogyan is néz ki? Kevesen tudják azt, hogy ez a széttagoltság csak papíron ilyen veszélyes, mert az amerikai egyháztagoknak 90%-a a hét legnagyobb felekezet (reformátusok, methodisták, római katolikusok, lutheránusok, stb. tagja, s csak a maradék 10% tartozik az u.n. szekták közé. De nem veszélyes ez a széttagoltság azért sem, mert az amerikai felekezeteknek az egymáshoz való viszonya sokkal barátságosabb, mint az Európában a háború előtt volt. Például a protestánsok majdnem kivétel nélkül beletartoznak egy Nemzeti Szövetségbe, amely kifelé és az állam felé egyöntetüleg képviseli az egész amerikai protestántizmust. De egymástól lényegesen különböző felekezetek, mint például protestánsok, római katolikusok és zsidók is tudnak együtt működni, amikor az Istenben való egyszerű hit és az ember földi élete lelki megalapozásának közös, nagy kérdéseiről van szó. Van Amerikában egy havonként megjelenő újság, Guideposts a neve, ami magyarul azt jelenti, hogy Útjelző. Ennek az újságnak egyetlen célja az, hogy közösségbe fogjon össze minden olyan amerikait, aki hisz Istenben és hiszi azt, hogy az ő személyes életét is lelki erők igazgatják. Az újság előfizetőinek, csakúgy mint a cikkek Íróinak felekezeti hovatartozandósága a legkülönbözőbb: protestánsok, római katolikusok és zsidók. A cikkek nem theológiai értekezések, nem Biblia-magyarázatok, de még csak nem is gyakorlati tanácsadások arra vonatkozólag, hogy az ember hogyan éljen u.n. “vallásos” életet, hanem egyszerű, legtöbb esetben egyes szám első személyében elmondott élmények, amelyekben férfiak és nők Amerika legkülönbözőbb társadalmi osztályaiból elmondják, hogy a saját maguk életében hogyan tapasztalták meg a lélek felsőbbrendűségét. Az egyik számban egy hires hollywood-i színésznő Rosalind Russel mondja el, hogy családuknak egyik ismerőse, aki addig csak felesége kedvéért járt templomba, hogy menekült meg egy veszélyes repülőgép katasztrófából és hogyan vált azután egyházának őszinte és munkás tagjává. Ugyanebben a számban egy törvényszéki biró saját tapasztalatait mondja el arról, hogy fiatalkorú bűnözők élete alapjaiban hogy képes megváltozni, amikor az ember eljut oda, hogy hinni kezd Istenben. Egy másik cikk arról számol be, hogy egy fiatal kommunista hogy akarta New York egyik legnevesebb templomát propaganda célokra felhasználni. És igy tovább, és igy tovább; minden egyes cikk a valóságos életből kiragadott részlet, amely minden érvelésnél tökéletesebben bizonyítja, hogy az emberi élet útját a bennünk uralkodó lélek határozza meg. A Guideposts cimü újságot egy amerikai üzletember indította meg tiz évvel ezelőtt, 1945-ben, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az őmaga és mások számára is, a vallást legtökéletesebben a személyes tapasztalat fogalmaiban lehet kifejezni. A lapnak megindításától kezdve munkatársa volt, jelenleg pedig szerkesztője és kiadója a neves new yorki református lelkész, Dr. Norman Vincent Peale, akinek a könyve “A pozitív gondolkodás hatalma” már több mint két éve a legtöbbet