Magyar Egyház, 1954 (33. évfolyam, 2-12. szám)
1954-05-01 / 5. szám
I 8 legjobb ismerője. Péterről szóló könyvében most minden történelmi és exegetikai tudását a probléma megoldásának szolgálatába állitja. Ennek következményeképpen figyelme nem csupán a fentebb emlitett két alapvető kérdésre (Péter római szereplése és Máté 16:17-19 magyarázata) terjed ki, hanem felöleli az egész kérdéskomplexumot, ide értve Péter életrajzát, a 12 apostol között betöltött szerepét, missziói tevékenységét, hatását az őskeresztyén egyházra, theológiai beállitottságát, stb. Természetesen vizsgálat tárgyává lesz Péter római tartózkodásának és mártiriumának kérdése is, a legújabb ásatások eredményeivel együtt, csakúgy mint a nevezett “locus classicus” részletes exegezise és magyarázata, kibővítve egy, az egyház alapításáról és vezetéséről szóló dogmatikai tanulmánnyal. Cullmann könyve tehát a Péter-kérdésnek protestnás oldalról való első szisztematikus feldolgozása s igy hézagpótló és nagyjelentőségű mü. A részletproblémákról szóló hatalmas iroMAGYAR EGYHÁZ dalomnak száz százalékos ismerete, az exegetikai és történelmi anyag teljes birtoklása, az a minden felekezeti elfogultságtól mentes hűvös objektivitás és nyugodt biztonság, mellyel Cullmann a kérdést kezeli, könyvének teljes hitelt kölcsönöz, s még az is elismeréssel kell adózzék előtte, aki esetleg részleteiben nem ért egyet vele. Tekintettel a kérdés fontosságára, ezt a könyvet mindenkinek ismernie kell. Az amerikai forditás legjobb tudomásunk szerint már elkészült s igy anélkül, hogy annak használatát fölöslegessé tennők, nézzük meg először, milyen eredményekre jut el Cullmann fejtegetései során, másodszor pedig vizsgáljuk meg, hogy ezek az eredmények összhangban vannak-e, s ha igen, milyen helyet foglalnak el Cullmann általános theológiai koncepciójában, melynek sajátosságáról és újságáról különösképpen a “Christ and Time”-ban s az azt megelőző füzetekben győződtünk meg. (Folytatjuk a következő számban) A BIBLIA Múlt havi cikkünkben leszögeztük azt a tényt, hogy mi református keresztyének vallási kérdésekkel kapcsolatban egy tekintélyt ismerünk el, a Bibliát. Ez a meggyőződésünk azonban csak akkor lesz kielégítő még a magunk számára is, ha minden kételkedést kizárva hinni tudjuk, hogy a Bibliában valóban Isten igaz tulajdon beszédei, kijelentései vannak megörökítve a mi javunkra. Hogy lehet bebizonyítani, hogy a Biblia valóban az Isten Igéje? Hogy lehet bebizonyítani, hogy a református keresztyén vallás az igazat tanítja, amikor azt mondja, hogy bár a Biblia egyes részeit más, más emberek írták és más, más időben írták, de Isten az Ő Szent Leikével úgy irányította a Bibliát iró emberek elméjét, hogy azok semmi mást nem írtak csak azt, amit az Isten akar velünk közölni? Hogy a Biblia nem olyan, mint akármelyik másik “világi” könyv, nem nehéz bizonyítani. Létrejöttének körülményei, mai napig való megmaradása annak ellenére, hogy oly sokszor próbálták már megsemmisíteni, az a tény, hogy a mai napon is a Bibliából adnak el legtöbb példányt, még a hitetlen ember eszét is meggyőzi arról, hogy a Bibliát nem lehet egy kalap alá venni más hires, vagy kevésbbé hires könyvekkel. Az emberi ész kénytelen elismerni, hogy a Biblia egy ’’rendkívüli” könyv. Azonban mi nem csak annyit akartunk tudni a Bibliáról, hogy egy rendkívüli könyv, hanem azt is, hogy a Bibliában Isten igaz tulajdon beszédei vannak. Ezt pedig először is a Biblia tartalma, másodszor pedig az a lelki hatás bizonyítja, amit a Biblia képes gyakorolni az emberi elmére és szívre. Aki figyelmesen olvassa a Bibliát, kell hogy észrevegye, hogy abban olyan gondolatok foglaltatnak, amiket az emberi ész önmagától soha sem tudott volna kitalálni. Például az egész Biblián végig húzódik az a kijelentés, hogy Istennek van egy örökkévaló Fia, aki hozzánk hasonló testi ábrázatban egykor itt járt a földön, az emberek megölték, mint egy gonosztevőt ... és Isten még is az Ö Fiának szenvedéséért és haláláért nekünk bűneinket megbocsájtja, sőt e földi élet után örökéletet ad. Honnan vették volna a Bibliát iró próféták és apostolok ezeket az “elképzelhetetlen” gondolatokat, ha nem maga az Isten közölte volna velük Szent Lelke által, előttünk titokzatos módon? De talán semmi sem bizonyítja oly ékesen, hogy a Biblia az Isten üzenete hozzánk, mint az a hatás, amit gyakorol az ember lelkére. Lehetetlenség lenne felsorolni ezen a helyen azokat a megtörtént példákat, amelyek szerint a Biblia megkérgesedett, hitetlen, durva, bűnökben gyönyörködő emberi lelkeket bűnbánó zokogásra, megtérésre, Istenben vetett igaz hitre tudott elvezérelni. Az őskeresztyén vértanuktól kezdve a mai napig egyedül a Biblia volt az, amiből az erőt, a megvigasztalódást nyerték azok, akik haláluk pillanatáig tántoritatlanul megállották Istenben vetett hitükben és Jézus Krisztus példájának hü követésében. Vedd hát elő te is a Bibliádat, nagy kincs van abban. Isten akar benne hozzád beszélni. Kovács István.
