Magyar Egyház, 1954 (33. évfolyam, 2-12. szám)
1954-10-01 / 10. szám
MAGYAR EGYHÁZ 9 munkát folytattad a második világháború után Németországban és Ausztriában is. Nem 8 órát dolgoztál naponta, hanem 20-at is, ha kellett. Pedig sokszor kellett. És Te végezted a Rád bízott munkát, harcoltad az élet küzdelmes harcát — híven, mindhalálig, az utolsó leheletig, mint a jó katona. Nemhiába, hogy az első világháborúból is “vitéz” Nagy Sándorként jöttél haza. Amit tettél és végeztél, sohasem magadért tetted, nem is a honoráriumért, hanem magasztos, szent eszmékért, a családért, az egyházért, a magyarságért, a becsületért. Áldjon meg érte a jóságos Isten! És most, mikor “nemes harcodat megharcoltad, futásodat elvégezted, a hitet megtartottad”, abban a reménységben búcsúzunk Tőled, hogy “végezetre eltétetett Néked az igazság koronája, melyet megád Néked az Ur ama napon, az igaz Biró; nemcsak Néiked pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az Ő megjelenését.” A földi élettől való bucsuzáskor feltehetnénk Nálad is a kérdést; ki pótol Téged? ... Az én véleményem is az, hogy senki, mert Isten a teremtésben nem ismétli önmagát. Nincs is szüsége rá, mert olyan gazdag és hatalmas, hogy mindig újat és másmilyent teremthet. Olyant, amilyent akar. De ami szépet, nagyot, jót és követésreméltót teremt, kötelességünk, hogy a magunkévá tegyük és azon keresztül is Őt keressük. Ha azután meg is találtuk a Teremtőt a teremtményben, hálás szívvel örüljünk is Neki. Mikor ezeket a sorokat leirom, Cleveland egyik magyar református templomában szól a harang és szól az Ige. Búcsúzóul, biztatásul: Ne féljetek magyarok, a halál az életen örök diadalmat nem vehet. Krisztus él, mi is élünk! Kedves Sándor, ez a hit kapcsol össze Veled és otthonmaradt családoddal minket is. Ez a hit ad nekünk is erőt a további harcra, az életküzdelemre és jó reménységet a Veled való viszontlátásra is “ama napon, az örök Biró előtt.” Borbás Antal, volt németországi és ausztriai főfelügyelő lelkész, jelenleg windsori lelkész.----------o---------KÖRBE-KÖRBE A rét smaragdos bársony szőnyeg, mely elvezet a tengerig, fenn sirályok kergetőznek s fehér kendőként lengetik fényjelüket a parti tornyok, mert már az árnyék hadsereg ezer sötét szint összehordott, hogy bemázolja az eget. A tengerről halászhajókat szed kötőjébe már a part s az alkonyattal összeolvad a halász, amint hazatart. Egy csllag ült a dombtetőre és én, mint szökdösö veréb bujócskázom körbe-körbe mig, Isten, eljutok Eléd! KANNÁS ALAJOS. SZENTHÁROMSÁG ISTEN A földi embernek örök kérdése az, hogy kicsoda az Isten, milyen az Isten? Ez a kérdés örökre válasz nélkül maradna, ha maga az Isten nem ismertetné meg magát az emberrel. A szent Bibliában Isten valóban megismerteti magát velünk Megismertet önmagából annyit, amennyire nekünk szükségünk van. Nézzük tehát, hogy mennyit tudunk meg Isten lényéről a Bibliából? A Biblia számtalan sok helyen hirdeti, hogy Isten Egy LELKI LÉNY. Nincs több, nem is lehet több Isten. De ugyanakkor, amikor a Biblia EGY ISTENRŐL beszél HÁROM olyan SZEMÉLLYEL találkozunk a Biblia lapjain, akik közül mindegyik Istennek van nevezve, isteni erő és dicsőség sugárzik mind a háromról. Ki ez a három Személy? Az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Azt kell tehát mondanunk, hogy Isten valóban Egy, de az egy Istenben három Személy, az Atya, a Fiú és Szentlélek oly csodálatosan együtt létezik örökre, hogy a három Személy alkotja az Egy Istent. Arra a kérdésre, hogy vájjon az Isten mindig ilyen volt, vájjon úgy az Atya, mint a Fiú és a Szentlélek örökké léteztek? . . . azt a feleletet találjuk a Bibliában, hogy mind a három Személy öröktől fogva létezik, nem volt idő, amikor talán a három közül valamelyik még nem létezett volna és nem lesz idő, amikor talán valamelyik megsemmisülne. Vagyis az Atya, a Fiú és a Szentlélek, mint egy örök Isten mindig volt és mindig lesz. Mindennek ellenére a Biblia még is azt tanítja, hogy a Fiú született az Atyától, a Szentlélek pedig származott úgy az Atyától, mint a Fiútól . . . de nem egy bizonyos idő pontban, hanem öröktől fogva. Amit itt röviden megemlítettünk az Isten lényéről ezt nevezzük a Szentháromság tanának. A keresztyén vallást éppen a Szentháromság tana különbözteti meg minden más vallástól, és éppen a Szentháromság tana bizonyítja, hogy a keresztyén vallás az egyetlen igaz Istenről tanít, mert emberi ész ki nem tudott volna találni egy olyan Istent, aki Egy, de még is három. Amikor imádjuk az Atyát, mint Isten, amikor imádjuk a Fiút, mint Istent, és amikor imádjuk a Szentlelket, mint Istent , , , és még is csak Egy örök igaz Istenben hiszünk, ezt azért cselekesszük, mert Isten ilyen lénynek, Szentháromság Istennek jelentette ki magát előttünk a Szent Bibliában. Emberi elménk elégedjék meg ennyivel Isten lényével kapcsolatban. Mi teremtmények vagyunk, Isten a teremtő. A teremtmény csak annyit tudhat a Teremtőről, amennyit az kegyelmesen kijelent előtte. Kovács István. TAPOSÁS Mig gyermekek vagyunk A lábát tapossuk Az édes anyáknak; De mikor megnövünk, Gonosz lábaink már A szivére hágnak. És az édes anyánk, Habár könnyek között, Még akkor is szeret, így hozza le hozzánk Az irgalmas eget. SZABÓ LÁSZLÓ
