Magyar Egyház, 1953 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1953-04-01 / 4. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ SZEMLÉLŐDÉS Lassanként minden szeg kibújik a zsákból. Harminc év előtt például a new brunswicki (N. J.) "Első Magyar Református Egyház” akkori lelkipásztora talán az édes anyját is megölte és nem csak a sorok rovójának az életébe babrált volna bele, ha azt mondta volna, hogy egyháza törvény és jog szerint presbyteriánus és csak szokás és ideiglenes elnézés folytán magyar református. Ma, jelenlegi utódja kéri a régi alapitó tagokat arra, hogy csendességgel vegyék tudomásul 48 évekkel ezelőtt hitető papi szavakra és lelkiekben külső támaszt kereső meggondolatlanságból elkövetett áttérésük és nem csak betársulásuk, becsatlakozásuk következményeit: gyermekeiknek, ifjúságuknak lélekben és formákban elveszítését. Az alapitó tagok által fenntartott régi fedelek alatt egy teljesen uj, elkülönített gyülekezet van alakulóban és ez már kimondottan, leplezetlenül presbyteriánus. A törvény, a jog, a vagyonöröklés ennek az uj gyülekezetnek az oldalán áll. Az öregek vagy "elcsendesednek”, vagy öregségükre keresnek maguknak uj lelki otthonokat. Az angolnyelvü istentiszteletek bevezetését mindenütt értelmes belátással fogadták idősebb híveink, de kevés helyen álmodták, hogy ez saját alapításukban vendégekké válásukat fogja eredményezni. Pedig az igazság mindenütt az, mint New Brunswickon. Az angolnyelvü istentiszteletre áttérés az illetékes amerikai egyházak istentiszteleti formáinak az életbeléptetésére is vezetett. Kihozta a becsatlakozás áttérés jellegét. Egyedül a Független Egyház az, amelyben az angolnyelvü istentiszteletek hü másai a magyarnyelvű istentiszteleteknek. Egyedül itt nincsen áttérés, csak az ősi hit tovább kultiválása az itt született és nevelkedett nemzedék által jobban értett angol nyelven is, egy és ugyanazon gyülekezeti keretben. Magyar református jövő angol nyelven is csak a Független Egyházban van. Mind gyakrabban és mind gyorsitottabb tempóban fogják ezt bizonyítani az események. Kossuth a névjegyünk, Kossuth a nemeslevelünk Amerikában. Pártok és elnökök változhatnak, de ez a tény marad. Ennek bizonysága az a rendkívül biztató és meleghangú levél is, amelyet az Amerikai Magyar Szövetségen keresztül, az idei március 15-ike alkalmából, President Eisenhower intézett a magyarsághoz. Az elnöki megnyilatkozás hivatkozik Kossuthnak száz évvel ezelőtt Amerikában jártára és prófétai igazsággá érlelődött némely szavaira. Majd igy szól: "Meggyőződésem az, hogy a magyarok nem feledték el azokat az ideálokat és eszméket, amelyeket Kossuth hirdetett s oly megrázóan fejezett ki kortársa, Petőfi Sándor, a nagy költő.” íme, Amerika Kossuth népének ismer bennünket és a kossuthi eszmék fényénél néz reánk megbecsüléssel és bizalommal. Mit szólnak ehez azok, akik még vallásuk legszentebbnek tartott cselekményét, a misét, is olyan politikai átnevelés szolgálatába állították, amely Kossuthellenes eszmék felé sodorná a rájuk bízott tömegeket? Mit szólnak ehez azok, akik március 15-ikét, október 6-ikát kitörölték a magyar ünnepnapok sorából és erőnek-erejével másokkal igyekeznek pótolmi azokat? Ha egy-egy magyar telepet sikerül is megfosztaniok a Kossutheszmék alapján való együttes ünneplesektől, a hivatalos Amerikát nem lesznek képesek átnevelni se István-királyozóvá, se Máriaországozóvá, se Habsburg-koronázóvá. Részünkről ezt megnyugvással vesszük tudomásul. Dezséry László, óhazai lutheránus püspök legújabb zsinati igehirdetésében Pál apostolnak azokkal az intelmeivel és üdvözleteivel foglalkozott, amelyeket a thessalonikai gyülekezethez intézett. Az intelmek során rámutatott arra, hogy Isten hosszú évek óta nevelgeti az egyházat arra, hogy megbecsülje elöljáróit, akik közötte fáradoznak. Az egyházi élet Isten akaratából olyan irányt vett, hogy különösen naggyá tette azok felelősségét, akik most terelgetik a nyájat. (Az Ut. 1953 márc. 15-21). Elhisszük, amit az uj "irány” mellett való hivatalviselés súlyáról mond a püspök ur. Nehéz a "nyájat” általa nem kedvelt irányba "terelgetni.” A kollaboráló püspökök, "béke-papok” nehéz helyzetére, a hivő tömegek csendesen szívós és szívósan csendes magatartására vetnek világosságot a püspöki szavak. Egy Ordass püspöknek, egy Dr. Ravasznak, egy Mindszenty bíborosnak nem kellett az Igével orron billegetni a híveket egy kis megbecsülésért. És hogy el ne felejtsük, egy Dr. Enyedy Andornak sem, akinek egyházkerülete inkább feloszlatni engedte magát, mintsem mást válasszon a félre kényszeritett, de szive szerint való főpásztor helyébe. A magyar protestántizmus a maga tömegein keresztül tanúsítja azt az ellenállást, amely alkotmányos helyet kell biztosítson számára a kommunizmus alól felszabadult országban. Dr. Vincze Károly • "A világ csak a vezérnek homlokát fűzi körül babérral: Isten mennyei koronát ad minden küzdőjének.”
