Magyar Egyház, 1946 (25. évfolyam, 3. szám)
1946-03-01 / 3. szám
folyt a szó közömbös dolgokról. Az időről, a drágaságról, egyéb bajokról. Csak arról nem szólt Mike Mihály, amiért küldték. Nézegette az Esztert, úgy félszemmel. Nézte, mint ül csendesen, illedelmes szótlanul a padkán s mint jár szorgalmasén két keze. Valami kézimunkát csinált. Végre is hozzákezdett az öreg. Látni látott már mindent. — Van nekünk egy fiunk. Már hogy az öcsémnek, a Jánosnak. Bizon, bajban vagyunk vele. Házasodni kéne neki. (Eszter erre a szóra erősen lehajtotta a fejét a munkájára. De Mihály bátya csak meglátta azért az arca pirosságát. Ezt megelégedetten tudomásul is vette.) — Hát hiszen van leány elég, — tréfálkozik Boronkainé. — Van, van, >— hagyja helyben Mike Mihály — de meg kell ám azért fontolni azt! Addig kell válogatni, amig lehet. Mer’ ha egyszer megvolt az esküvő, nincs már ott segítség. —■ Biz‘ az igaz! — bólongat rá Boronkai uram. Mire a beszélgetésben idáig értek, mindenki tudja már, hogy mi járatban van Mike Mihály. Különös dolog a harmadik faluban kereskedni, de ha már így van, jól van. Boronkainé boldog izgalomban néz a lányára. Oda is megy hozzá, megsimogatja szép szőke haját. Titokban oda is súg neki: — Eszterkém, okos légy! Mike Mihály felsóhajt mégegyszer. Bánatosat, nagyot sóhajt. — Mer’ van má’ nekünk egy menyünk. Az öcsémnek, úgy értsék. Hej, hej! — Olyan asszony az, hogy oda se néz a fiatalságának. Nem kell annak se mulatság, se semmi. Még az ifjú férjét is otthon tartja, vagy elviszi olyan bibliás-estére, meg miegyébre. Eszter csillogó szemmel hallgatta ezt a beszédet s fel is kiáltott: — Óh, de jó asszony lehet! Boronkainé dorgálólag nézett a lányára, Mike Mihály pedig lecsüggesztette a fejét. — Aztán tudják, — folytatta — a múlt nyáron kint volt a sarju száradtan, rendekben s erősen felhőzött...... s nem ment ki egy világért vasárnap a rétre, hogy legalább petrencébe rakták volna, az urát se engedte...... — Óh, de kedves lehet, — szólt ismét az Eszter. Boronkainé odament lassan a lányához s titkon megcsípte őt. Mit beszél ez az oktalan lány. Hiszen a vendégnek úgy látszik éppen nem tetszik az első menyecske a maga komolyságával. Elrontja ez a lány minden szerencséjét. S valóban, Mike Mihály az Eszter szavai után már nem sokat időzött. Búcsúzott és ment. Mikor elment, akkor kapott még az Eszter kemény oktatást az anyjától. Minden harmadik mondat igy szólt: — Ezzel a szenteskedéssel sohase mégy férjhez! Most is hogy elriasztottad ezt a jó embert..... Pedig milyen szép házuk van Regőcén, kettő is, —- sóhajtott hozzá. * Mike Mihály hazaért, derűs, mosolygó arccal nyitott be a szép Mike ház ajtaján. Ez volt az első szava: — No, Pali fiam, szólj csak édesanyádnak, hogy siessenek azért a lányért..... Ide való az a mi Isten-félő hajlékunkba. * Óh, hogy csodálkozott Boronkainé, mikor másnap csengős szán fordult be udvarukba s ünneplőben leszálltak róla Mike Pál szülei, aztán komoly, tisztes szóban megkérték a jó kis Eszter kezét az ő szelíd, komoly Pál fiuk számára. Később maga Boronkainé százszor is elemlegette a rokonlányok előtt:-— Mire való az a sok mulatság. Nem lehet azokon jó férjet kapni. Lássátok, az én Eszterem sohase’ járt oda s ki járt olyan jól a faluban, mint ő? Mert hát, őket a jóságuk, meg a szelídségük, meg az imádságuk hozta össze. Boldogok is nagyon, mert velük van az Isten! HA HAZAT, BÚTORÁT, AUTÓJÁT tűz és baleset ellen BIZTOSÍTANI óhajtja, vagy bármily életbiztosítást akar, forduljon hozzám teljes bizalommal KOHUT BÉLA közjegyző 116 - 21st AVE., HOMESTEAD, PA. Telefons HO 6282 M. C. YOUNG AGENCY GENERAL INSURANCE Bonds, Notary Public DUQUESNE CITY BANK BLG. DUQUESNE, PA. 18 - MAGYAR EGYHÁZ