Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1933-10-01 / 5. szám

A JUBILÁLÓ PERTH AMBOY 1903 — 1933 KÖSZÖNTÉS Nagy ünnepet ül Független Amerikai Magyar Református Egyházunk perth amboyi gyülekezete. Ez az ünnep azon­ban nem csak az övék. Sőt nem csak az egyházmegyéé, kerületé, nem is csak az amerikai magyarságé vagy református­­ságé. Ez az ünnep az egész egyetemes magyar reformátusság ünnepe. Amerikáé ép úgy, mint Csonka Magyarországé vagy Erdélyé. Mindenkié, akinek lelkében ott lobog a magyar-református hit s fajtájá­hoz és nemzetéhez való ragaszkodásának szent égi tüze. Harminc esztendő! Nem sok igy ki­mondani, leirni vagy elképzelni. De annál több megküzdeni, megélni és diadalmas­kodni alatta Magyar-Amerikában. A perth amboyi reformátusok megállották és dia­dalmaskodtak. Megtartották sok küzdelem között is a hitet. Ünnepelnek és ünne­pelhetnek. Velük ünnepel amerikai Egy­házunk testben és lélekben, velük ünnepel nagy reprezentásai révén lélekben a világ minden magyar református egyházi közös­sége. És velük ünnepel ez a lap, a Magyar Egyház, mely küzdelmeikben min­dig hűséges segítő társuk s ahol szük­ség volt rá: fegyverük is volt az utolsó évtizedben. Mit adhatna ez a lap Perth Amboy­­nak ünnepi csokorul? Adja a testvéri szeretetnek azokat a leveleit, melyek a világ minden tájáról érkezve fűződnek itt össze jubileumi koszorúba. Adja a gyülekezet lelki képét mások okulására is. Adja a hívek és barátok segítő sorait. Lássák és olvassák ezt az ünneplők azzal a bol­dogító érzéssel, hogy az ő örömük meg­sokszorozódott öröm. Átterül az a váro­sok, államok, országok és széles tengerek határain túlra is. És vegyenek biztatást ebből az egyetemes ünneplésből az Isten országáért való további munkára, erőt a magyar református hit, vallás és Egyházért való további küzdelmekre. Ünnepeljetek perth amboyi hívek! — Veletek ünnepelünk. íme, köszöntésül, bizonyságai a szétá­radott örömnek: NEMES BÜSZKESÉGGEL Most, hogy a perth amboyi független egyház elérkezett Isten dicsősége szol­gálatának 30-ik esztendejéhez, meleg atyai szeretettel küldöm az egész gyülekezet számára áldásomat. A gyülekezet nemes büszkeséggel tarthatja fejét amaz eltett korona alá, mert a hitet híven megtartotta. Első szerelméhez mind a hitben, mind a hazaszeretetben, mind a hagyományokhoz való ragaszkodásban hü maradt. Töltse el most mindnyájatok lelkét ez a felmagasztaló öröm s minden ti pró­­báltatásotok gyötrelmét engesztelje ki és gyógyítsa meg lelkiismeretetek tisztasága és nyugalma. Az egész gyülekezet iránt vagyok változatlan szeretettel, Debrecen, 1933. IX. 25. DR. BALTAZÁR DEZSŐ, tiszántúli püspök az egyetemes konvent és a zsinat elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents