Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1933-10-01 / 5. szám
MAGYAR EGYHÁZ 19 TÍZ ÉVES ÖRÖMÜNNEP VOLT NEW YORKBAN A New Yorki Független Magyar Református Egyház örömünnepet ült. Szeptember 30-án ünnepelte fenállásának 10-ik esztendejét és ujraszentelte ez alkalomra kifestetett templomát. Méltó az öröm, mely nemcsak az ünneplő gyülekezetei, de egész egyetemes Független Magyar Református Egyházunkat e jubileum kapcsán eltöltötte. A New Yorki Független Református Egyház 10 esztendeje ugyanis fényes igazolása a magyar egyházi függetlenség eszméjének. És megdönthetetlen bizonyítéka a függetlenek által megmutatott azon ténynek, hogy a magyar ember becsületére, hitére mindenkor lehet komoly, becsületes munkát építeni s a tiszta magyar ügyet szolgáló munkában teljes mértékben lehet reájuk számítani. New Yorkot — különösen papi körökben s talán azoknak mentségére — szeretik a “papok temetőjének” mondani, holott az igazság az, hogy a papok temetik el a new yorki reformátusságot, hacsak az kellő időben öntudatra nem ébred s erős kézzel ki nem szabadítja magát a lelki kufárok ölelő karmai közül. Tizenkét évvel ezelőtt New York magyar reformátusságának nagy nevű lelkészétől örökbe hagyott, szép magyar értéket képező egyházi vagyona volt. A templomot rendes vasárnapi istentiszteletek alkalmával is zsúfolásig megtöltő népes magyar református gyülekezet ekkor nyakába vette a sokat ígérő, de nyújtani semmit sem tudó Reformed Church terhes, de gyönyörűségesnek egyáltalán nem mondható igáját. Ma aztán eljutott odáig, hogy az egyik lelkész nyilvános hazafias összejövetelek alkalmával 10 centekért sir s a napi lapok utján az akkor nagy kevélyen kivert magyarság becsületére apellál a — szerinte — már-már dobra kerülő egyházi vagyon megmentéséért. A másik, a 25 éves múltra oly büszkén hivatkozó presbiteriánus alakulat, mely ez idő alatt a jóhiszemű és bekötött szemű reformátusság áldozatkészségét tulontuli nagy mértékben kihasználta s ugyanakkor felsőségétől 4,000 dollár évijáradékot húzott, még nevében is csak most mert őszinte lenni, csak most irta ki a Presbyterian Közegyháztól használatképen birt temploma falára igazi nevét: a “New Yorki Magyar Presbyterian Egyházat.” Két és fél évtized után ez az alakulat saját egyházi vagyonként egyetlen darab téglát sem tud ugyan felmutatni, ellenben a városi segítséggel végeztetett festési munkálatok révén itt is van adósság. Ezekkel szemben a 10 évvel ezelőtt 3 dollár 64 cent perselypénzzel és egyedül a megsegítő Isten kegyelmébe és a magyar lélek áldozatkészségébe vetett erős hittel elinduló, oly sokszor lekicsinyelt, Független Református Egyház ma, az általános gazdasági leromlás közepette 33 ezer dollár adóssággal megterhelt, de mintegy 60,000 dollárt érő templomát híveinek áldozatkészségéből nagy költséggel kifesteti, iskoláját átalakíttatja s megtartja 10 éves fentállásának örömünnepét. Méltó az öröm a 10 év alatt elért külső eredményért, de sokkal inkább a belső erkölcsi sikerért, az eszme diadaláért, amit a Független Egyház zászlajára irt s amit a New Yorki Független Egyházközség is oly öntudatosan szolgált. Az ünnepély méreteiben messze túl nőtt a szokásos ünnepek keretén. Felfigyelt reá New York városának egész magyarsága. Mint az Amerikai Magyar Népszava jelenvolt munkatársa irta: “A new yorki magyarság minden rétegének szine-java felekezeti különbségre való tekintet nélkül impozáns számban jelent meg a jubileumi ünnepségen, megható bizonyságot nyújtva arról, hogy a keresztyéni megértés és szeretet szellemében működő Független Magyar Református Egyháznak . . . nemes munkája városszerte őszinte megbecsülésre talál. New York magyarsága mellett azonban a vidék is oly mértékben volt képviselve, amelyre csak a legkiváltságosabb esetben találunk példát.” A 10 éves jubileumi ünnepség hálaadó istentisztelettel kezdődött. Este 7 órakor már teljesen megtelt a Jámbor Lajos festőművész vezetése mellett kálvinista egyszerűséggel dekorált s a gondos női kezek által virágokkal szépen feldiszitett gyönyörű templomhelyiség. Az istentiszteletet a gyülekezet lelkésze fohásszal nyitotta meg, majd a gyülekezet éneke után bibliát olvasott. Templomszentelő imádságot mondott Dr. Nánássy Lajos v. esperes ligonieri árvaatya. Ezt követte a perth amboyi Független Református Egyház Énekkarának áhitatot keltő éneke. Istenigéjét az egyház alapitó lelkésze, Daróczy Sándor mckeesporti lelkipásztor hirdette. Utóimádságot mondott Dr. Vincze Károly esperes-lelkész. A hirdetést
