Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1933-10-01 / 5. szám
MAGYAR EGYHÁZ 9 TÖKÉLETES REVÍZIÓ ELLENESSÉG. “The Kellog Pact would condemn peoples now in chains to suffer eternally.” — “A Kellog Paktum azokat a népeket, amelyek láncokban vannak, örökös szenvedésre kárhoztatná.” — F. H. Simonds, “Can Europe Keep Peace?” 277. 1. A “Magyar Egyház” augusztusi számában két közlemény foglalkozott a Reformed Church mult évi akroni zsinatának azon határozatával, amelyben kimondotta a zsinat, hogy: “Valljuk másokkal, hogy a Párisi Béke Paktum a világbéke politikai szabadalom levele.” E közlemények úgy értelmezték e határozatot, mint amelyben a Reformed Church azonosítja magát a világháborút követő béke konferencia ama béke alkotmányával, amely “versaillesi”, “trianoini”, “st. germaini” és “neuily” alcímekkel került forgalomba, s amely azóta is egyetemes átokként nehezedik az egész világra. Némelyek, jobb ügyhöz méltó odaadással, tiltakozást jelentettek be ezen értelmezésünk és az ebből levont következtetések ellen, felkelteni igyekezve azt a látszatot, hogy a Reformed Church irányában igazságtalan és méltánytalan ezen állásfoglalásunk, mert a Reformed Church zsinati atyái nem a világháborút követő párisi békekonferenciára és ennek alkotására gondoltak akkor, amikor kérdéses határozatukat meghozták, hanem a tiz évvel ezután Párisban aláirt Kellog Paktumra. A “Magyar Egyház” a múlt év szeptember havában foglalkozott már e zsinati határozattal és annak értelmezésében leszegezte a következőket: “Amikor egyre nagyobb tömegek látják be Amerikában is, hogy a mai gazdasági és társadalmi nyomorúságot a gyülölet-szülte békekötések okozták, s ezeknek revideálását egyre hangosabban követelik, akkor az Urnák 1932-ik esztendejében a Reformed Church in the U. S.nek az ohioi Akron nevii városban junius 21—28 napjain tartott generális zsinatára kiadott u. n. “Blue Book”-jában a nevezett egyház hivatalos felfogásaként a “The Commission on International Friendship” jelentésében a következőket olvassuk: “With others we hold that the Peace Pact of Paris is the political charter of the world’s peace.” Vagyis: “Másokkal együtt mi is azt tartjuk, hogy a párisi béke paktum a világ békéjének szabadalom levele.” Itt vagyunk!” Amikor ezeket egy évvel ezelőtt leírtuk sekinek sem ütöttek szeget a fejébe. Reformedchurchbeli oldalon nagyitó-üveges figyelemmel kisérnek minden sort, ami a “Magyar Egyház”-ban megjelenik, de a lap ezen közleménye semmiféle viszhangot nem keltett. Épen azért igen különös a mostani tiltakozás és átszerelési kisérlet. Nem is csak különös, de tökéletesen abszurd is. Azt akarja elhitetni velünk, hogy a Reformed Church zsinati atyáinak halvány sejtelmök sem volt arról, hogy miről is beszélnek tulajdonképen. Ezt pedig nehezen tudnók elhinni. E felfogásunkban nagyon megerősít az a tény, hogy a zsinati jegyzőkönyv tanúsága szerint a zsinati atyák foglalkoztak a Kellog Paktummal is, amikor a Párisi Béke Paktumra vonatkozó határozatuktól teljesen függetlenül kimondották, hogy: “We patriotically pledge ourselves to support the Kellog Pact and declare ourselves unreservedly opposed to any attempt to settle international differences by force of arms.” — Hazafiasán elkötelezzük magunkat a Kellog Paktum fenntartására és kinyilatkoztatjuk, hogy minden olyan kísérletet, amely a nemzetközi ellentétek fegyveres elintézésére néz teljes mértékben ellenzünk. 1) Amint ez az idézet világosan tanúsítja, a zsinati atyák akkor, amikor a Kellog Paktummal foglalkoztak, megnevezték azt igazi nevén, s nem beszéltek “Párisi Béke Paktum”-ról. Elhihető-e épen ezért az, hogy amikor pedig a Párisi Béke Paktumról beszéltek, a “Kellog Pact”-re gondoltak? Vajmi nehezen! Épen azért augusztusban adott két közleményünk javítás vagy módositás nélkül kell maradjon, s igy kell maradjon minden következtetés, ami ezekből folyik. Tekintettel arra, hogy a Reformed Church fogadalomszerüen azonosította magát a “Kellog Paktum” néven ismert nemzetközi enyezménnyel is; s mivel a zsinat utasította a gyülekezeteket, hogy ide vonatkozó kijelentéseit a gyülekezetek vegyék fel társadalmi programjukba, úgy érezzük, hogy helyén való lesz ha némi figyelemben részesítjük e határozatot, s rámutatunk arra, ami ebből a reformedchurchbeli gyülekezetekre vonatkozik. Legelőször is feleljünk meg arra a kérdésre, hogy mi az a Kellog Paktum? 1) Lásd: Minutes of the General Synod, 153. 1., a Párisi Béke Paktumra vonatkozó intézkedésre pedig1 104. 1. A Kellogg Paktummal kapcsolatban javasoltatott a zsinatnak, hogy: “ajánltassék a gyülekezetek figyelmébe, s hogy a gyülekezetek sürgettessenek, e kijelentéseknek társadalmi programjukba való felvételére.” (187. 1.) Az ide vonatkozó határozat a zsinati jegyzőkönyv 188-ik oldalán található meg “Item 7” alatt.
