Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1933-10-01 / 5. szám

MAGYAR EGYHÁZ 5 HOGYAN ÉREZ A MI MAGYAR REFORMÁTUS IFJÚSÁGUNK Az amerikai magyarság életében szinte páratlan jelentőségű és népességű ifjúsági konferenciát tartott a FAMRE keleti egyházmegyéje szeptember 17-én Perth Amboyban. A konferencián a keleti egy­házmegye egyházaiból 260-at meghaladó 18 éven felüli ifjú jött össze. E szép számú ifjúság nagy érdeklődéssel és fi­gyelemmel hallgatta végig azokat az ér­tékes előadásokat és oktatásokat, amelyek számukra a konferencián elhangzottak. Az egyházmegye lelkészi karának ezzel a konferenciával az volt a célja, hogy egyházmegyénk ifjúságát összehozzuk, if­júságunk és egyházunk legégetőbb prob­lémáival foglalkozva megoldást keressünk oktatva és tanitgatva ifjainkat, irányításo­kat és célokat adjunk nekik s őket hi­tükhöz, vallásukhoz és magyarságukhoz való törhetetlen ragaszkodásukban meg­­erősitsük. Az egyházmegye lelkészi karát leírhatatlan örömmel töltötte el az érdek­lődés, a mellyel a konferencia egyes tár­gyai és problémái iránt az ifjúság visel­tetett. Az előadások után egymást kö­vették a felszólalások, problémák megvita­tása, kérdések, vallomások, fogadkozások egymás után szakadoztak fel ifjaink lei­kéből, fényes bizonyságául annak, hogy ifjúságunk nemcsak született magyarnak és kálvinistának, hanem magyarságához és őseinek eme drága hitéhez ragaszkodik is, ebben meg is akar maradni s ezért áldozatoktól sem riad vissza. Ama mély hatásnak, melyet a konferencia ifjúságunk lelkére gyakorolt, legékesebb bizonyítéka az a határozati javaslat, mely az amerikai magyar református ifjúságunk életében valósággal korszakalkotó, melyet a népes konferencia az egyházmegye esperesének előterjesztése után pontonként, majd végül teljes egészében egyhangúlag és lelkes felállással elfogadott. Határozati javaslat: “1. Miv'el Független Amerikai Magyar Református Egyházunkat úgy ismertük meg, mint olyan egyházat, amelyben jó amerikai voltunk mellett is részesei lehe­tünk a magyar református vallás minden kincsének és ezáltal megszakítatlan lelki közösségünk biztositva van e vallásban előttünk járt őseinkkel is: Isten iránt há­lával fejezzük ki köszönetünket azoknak a mi lelkivezetőinknek és felnőtt egyház­tagoknak, akik számunkra ezt az Egy­házat, a Független Amerikai Magyar Re­formátus Egyházat megépítették, öröm­mel fogadjuk és valljuk azt a mi lelki há­zunknak is. 2. Mivel a magyarországi Magyar Ref. Egyházzal minden kétségen felül és az azonos hitvallások révén Írásosan iga­zolható hitazonosságban élő Független Amerikai Magyar Református Egyházunk éltető lelke kell, hogy az ősöktől olyan példaadóan szeretett, olvasott és minden emberi tekintély felett tekintélyül elismert Szent Biblia legyen: Mi ifjak is kötelességünknek és ki­váltságunknak ismerjük el, hogy a bibliá­hoz ragaszkodjunk és a közöttünk folyó egyházi munka éltető lelkének, főcéljának a szentirás építő ismertetését valljuk. 3. Mivel a Független Amerikai Ma­gyar Református Egyház Isten után tagjai áldozatkészségére épített és magát abból fenntartó Egyház, mi ifjak is kötelessé­günknek ismerjük és valljuk, hogy kon­firmációi fogadalmunkhoz hiven ezt az Egyházat időnk, tehetségünk és pénzünk felajánlásával úgy kell segítenünk, mint saját magunkat és annak úgy gyülekezeti, mint közegyházi céljait szent kötelessé­günk előbbre segíteni. 4. Mivel amerikai magyar reformá­­tusságunknak van egy olyan intézménye, amely rólunk biztosítás, betegsegély, sőt még nemes sport törekvéseinkben is gondot tud viselni, ezt az intézményt, az Ameri­kai Magyar Református Egyesületet, sze­retet intézményeivel, az Árva- és Aggmen­­házával együtt szeretetünkre, támogatá­sunkra és igénybevételünkre méltónak is­merjük és valljuk. 5. Mivel az által a Magyarország által,, amelyiket legtöbben közülünk nem is láttak, egyik eléggé soha meg nem található ajándékát a mi jó szüleinket, nyújtotta nekünk az Isten: Isten és emberek előtti kötelességünk­nek ismerjük el, hogy szüléinknek hazá­ját, a mi eredetünknek az országát, Ma­gyarországot és a magyar népet is sze­ressük és ennek a szeretetnek a körül­ményekhez, a szükséghez és a lehetőség­hez képest mindig bizonyságát is adjuk, annál is inkább, mert úgy érezzük, hogy igy érezve és cselekedve szülőhazánknak az Egyesült Államoknak is szélesebb látó­körű, nagyobbszivü polgárai lehetünk. 6. Mivel saját magunkon tapasztaljuk, hogy a mostanihoz hasonló konferenciák a mi javunkat hathatósan szolgálják, kér-

Next

/
Thumbnails
Contents