Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1933-10-01 / 5. szám

MAGYAR EGYHÁZ 73 András és Orosz Aladár (Keasbey), Balogh Fe­renc, Mező László, Varga Ferenc (Rogen’s Corner), Izsó Antal és Szentmiklósy Albert (Fords). Életfogytiglani tiszteletbeli egyházta­nácsosnak választatott Id. Tóth Sándor, az egy­házközség első főgondnoka. Dr. VINCZE KÁROLY, a jelenlegi lelkipásztor. Egység a sokféleségben. Az itt felsorolt sok egyleti alakulat között a tagság személyi, nemi és korbeli különbözőségei, valamint az egyes alaku­latok között folyó munka eltérései dacára is teljes az egység, teljes a harmónia. Az egységet biztosítja annak az eleven tuda­ta, hogy mindenik alakulat az egy közös édesanyának, az egyháznak, a gyermeke; alapjában egy a célja mindeniknek és egy családnak, a gyülekezetnek, tagja és igy egymásnak testvére mindegyik egyletünk minden egyes tagja. A lelki motívumok mellett az egység biztosítója az egyházta­nács felügyeleti jogának az elismerése. Nagyon jól tudja minden egyes alakula­tunk, hogy a felügyelet, a végső fokon va­ló irányítás a lelkipásztor elnöklete alatt gyülésező egyháztanács jogkörébe esik. Az egyháztanács a maga felügyeletét a lelkipásztor által gyakorolja, aki minden egyes alakulatnak hivatalból lelki atyja és felügyeleti joga abban is kifejezésre jut, hogy az egyletek s körök csekkjeire az ő aláírása is szükséges. így a református gyülekezeti elv teljes mértékben érvénye­sül és a sokféleségben is teljes az egység és nagyon élénk az ekklézsia közös lelki édesanyaságának a tudata. Ebből magya­rázható az, hogy az ekklézsia minden na­gyobb vállalkozását együttesen összefog­va, tisztviselőikből közös köri-bizottságot alakítva igyekeznek sikerre vinni az egy­ház körei. Köreink 1933-tól kezdve egyik legtisz­­teletre méltóbb szokása az, hogy éven­ként egyszer, lehetőleg a megalakulás) hó­nap első vasárnapján történő uriszentva­­csora-osztáskor, mindegyik testületileg já­rul az Ur asztalához és arra az alkalom­ra az illető kör adományozza a sákrame­­tomi jegyeket is. Ez a szokás alkalmat ad a múlt eredményeiért való hálaadásra és a jövőre való erőnyerésre. Természetes, hogy a többi egyháztagokkal együtt a kö­rök tagjai is tartoznak az Ur asztalának máskor is vendégei lenni, nem csak eze­ken a testületi uriszentvacsora-vételeken. Az énekkar például minden hónapban ven­dége az Ur asztalának. Egyházközségünk, mint anyaegyház. A perth amboy-i független egyházköz­séget hasonlítani lehet ahoz az édesanyá­hoz, aki sok gyermeknek adott életet és mégis erőteljes, szép és fiatal. Ebből a ma épen úgy, mint fennállása alatt bármikor is, erőteljes egyházközségiből hat más egy­házközség rajzott ki és vette eredetét. Ezek az egyházak a következők: 1. A krei­­schervillei (Staten Island szigete New York államban) magyar református egy­ház, amelyből lett a Staten Islandi Füg­getlen Magyar Református Egyház és a magát jelenleg Kreischerville-Rossville­­inek nevező magyar ref. egyház. 2. A kö­rülbelül ötven mértföld távolságra fekvő és ma is az amboy-i egyházhoz tartozó Fle­­mington-i (N. J.) fiókegyház. 3. A perth amboy-i magyar-vend lutheránus egyház, amelynek tagjai ennek az egyháznak az alapításában is részt vettek, épenugy, mint a 4. perth amboy-i és 5. a Fords-i tót presbyterián-református egyházközségek tagjai. Végül 6. az egyházközségből 1929- bem kivált és a Reformed Church in the U. S. fennhatósága alatt külön egyházköz­ségbe tömörült előbbi magyar egyháztagok egyháza. Az 1913 január 12-ki egyházta­nácsi gyűlés jegyzőkönyve szerint volt idő, amidőn Elizabeth, N. J. város magyar re­­formátussága is Amboyból kapott lelkigon­dozást. Egy pár évvel ezelőtt Dunellen, N. J. és vidékén is egyházi munkát kezdett az amboy-i egyház, de a gazdasági válság en­nek a munkának a kifejlődését megakadá­lyozta és a dunelleni egyház jelenleg csak charter-egyház. Volt idő, amikor volt am-

Next

/
Thumbnails
Contents