Magyar Egyház, 1932 (11. évfolyam, 5-12. szám)
1932-05-01 / 5. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ építsük a magyar jövőt. Tőlünk távol, fájdalmak keresztjei alatt roskadozva, ezer sebbői vérezve, egy maroknyi földdarab jelenti ma Magyarországot. Mindenfelől ellenség veszi körül s az őt körülvevő ellenséget fojtogató karjaiban két millió magyar szív senvved nyomorult rabságban. Szellemi élete, lelkének szárnyalása, szivének dobbanása meg van bénítva. Élete nem más, mint fájdalmas sóhajtás a szabadság levegője titán. De nem csak sóhajtása van, napról napra mindig temetnie kell egy-egy drága levelet, mely róla hullott le s örökre elveszett a magyar feltámadás számára. Hiszen gyermekeit idegenek, ellenségek, idegennek és ellenségnek nevelik. De bent a csonka országban is olyan a fejlődés, olyan a haladás, olyan a magyar őserő elötörése, mint a szárnyaszegett madár. Hogy is tudna fejlődni az, kit fojtogató karok vesznek körül, megbénítva magasba szárnyalását. Külföldön rengeteg magyar él s itt Amerikában félmillió magyar lélek élvezi a szabad hazának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget biztositó áldásait. Bennünket nem vesznek körül fojtogató kezek, mi a magyar léleknek erejét munkálhatjuk rendíthetetlen lélekkel. A magyar egyházak, a magyar templomok, melyekben a magyar nyelven hangzik az Ige, mind még annyi magyar föld, mindmegannyi drága magyar reménység. S mikor belépsz egy-egy magyar templomba, kedves olvasóm, tudd meg, hogy magyar földnek megszentelt darabjára lépsz, hol fájdalmaktól roskadozó magyar lelked az örökkévalóság erejétől áthatva megindulhat felséges alkotásokra. Amerika szabad földje minden nemzet számára biztosítja a szabad, boldog életet. A magyarság is szabadon kifejtheti itt őserejét, a magyar egyházak és magyar egyletek kell, hogy az eltemetett és fájdalmas magyar igazságnak legyenek mindenkor és mindvégig hűséges harcosai. Ne gondold, hogy a magyar templomnak látogatása, a magyar igazságért való küzdelem háládatlanság Amerikával szemben, mely második s fogadott hazánkká lett. Nem, mert Amerika szabad levegője minden nép számára biztosítja a szabad fejlődést akkor, ha Amerika alkotmányát tiszteletben tartja. És ez számunkra, itt küzdő, itt élő magyarokra nézve nemcsak végtelen nagy áldás, de végtelen nagy lekötelezettség is. Anélkül, hogy egy percre is hűtlenek lennénk a bennünket befogadó, számunkra otthont és szabad levegőt nyutó Amerika iránt, anélkül, hogy ily hűtlenségnek egyetlen percig is helyet adnánk szivünkben a mélységes hála helyett, itt kell megragadnunk minden alkalmat arra nézve, hogy kiépítsük a magyar igazság, a magyar feltámadás, a magyar élet jövendőjét. A hála és a hűség mellett fogadott hazánk iránt gyermekeinkben egyetlen percre sem kell engednünk temetni a magyar reménységet, a magyar feltámadást. Úgy kell gyermekeinknek beszélnünk arról, hogy magyarok vagyunk, egy meggyötört, ezer sebből vérző nemzetnek fiai leányai, mintha a legszentebb imádságot mondanánk. Reá kell nevelnünk gyermekeinket, még a nyelvünket nehezen törő gyermekeket is arra, hogy egy drága, felséges örökség az, hogy mi magyarok vagyunk, hogy mi magyarok lehetünk. Mert ha igy cselekszünk, csupán akkor lehet nyugodt, békés itt az álmunk, a pihenésünk, ha gyermekeinkbe, a második, sőt harmadik generációba beleneveljük azt a tudatot, hogy ti néktek tennetek kell a Magyar Hazáért. Tennetek nem immel-ámmal, nem egyszer, hanem mindenkor, halálatok órájáig s ti néktek is bele kell nevelnetek gyermekeitek, unokáitok szivébe-lelkébe annak a nem ismert drága magyar hazának szeretetét. De hogy ez ne csupán szép álom, ne csupán a mi remegő szivünknek imádsága legyen, hanem boldog valóság, azért mindent meg kell tennünk. Legyünk elsők a magyar templom felkeresésében, s legyünk ott mindenkor gyermekeinkkel együtt. Ne feledjük el, hogy minden ilyen alkalom a magyar jövendő megépítésének egy egy darabja. A magyar egyletekben is munkálkodjunk azon igaz magyar szívvel és lélekkel, hogy minden alkalommal szó essék a magyar igazságról, hogy a mi magyar egyleteink és egyházaink ne csupán valamit, hanem mindent, mindent megtegyenek az egyetlen és legfontosabbért, a magyar igazság feltámadásáért. De legfőképpen dolgozzunk azon igaz hittel, imádságos lélekkel mindnyájan, hogy a mi erőtlen és gyönge munkánkat, erőteljesebben, diadalmasabban folytassák ha kell a mi utódaink, hogy a magyar álom, a magyar reménység boldog, örömteljes valóság legyen. Kuthy Béla.
