Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-02-01 / 2. szám
MAGYAR EGYHÁZ AZ ISTEN UTJÁN. 1.25 zsoltár 2. verse. (Utaid Uram mutasd meg . . .) 2.Imádság. 3.Bibliaolvasás: Máthé ev. 7. rész 13—14-ik versek. 4.1. zsoltár 1. verse. 5.Tanítás. Példabeszédek könyve 9-ik rész 1., 3., 4., 10., 13—16.: “Böícseség hivogat a város magas helyeinek tétéin: Ki tudatlan, térjen ide ... A bölcseségnek kezdete az Urnák félelme és a Szentnek az ismerete az eszesség. .. Balgaság. .. leült az ő házának ajtajába... a városnak magas helyein, hogy hívja az utonjárókat... r Ki együgyű, térjen ide ...” Az ifjú, fiú vagy lány, minden oldalról kap hivogatást, csábítást, vonzó mozdulatot, az élet szép és csúnya dolgaitól egyaránt. A gondolkodás nélkül élő fiú vagy leány egy zűrzavaros világban, egy sok utu rengetegben találja magát csakhamar, amelyikben sehogyan se tud eligazodni. Ezen a ponton segitségére siet az Isten Igéje: a Biblia. Ez a könyv a világ rengetegének sok utát, a világban minket érő sok hívást, csábításokat, vonzásokat kétféle útba foglalja össze: Isten útja és az ördög útja. Minden hívás, minden csábítás, ami ér minket e világban, módja e könyv, vagy az Isten hívása, vagy az ördögé és mi követve azt a hívást vagy az Isten utján vagy az ördögén járunk. Van egy könyv a Bibliában (a Biblia sok kis könyvből áll), amely különösen az ifjú fiú és leány könyve, mert erre a célra irta azt ihletett koronás Írója, Salamon király. Fiának irta s benne azt Írja le, miként találja meg fia az élet uttalan rengetegében az Élet útját. Tehát e könyv első sorban az ifjú életét írja le, a maga változatos folyamával, és a felolvasott szent igében úgy beszél az ifjú életéről, hogy az vagy a Böícseség azaz az Isten társaságában folyik le vagy a balgaság azaz az ördög társaságában. Mit kell tehát nekünk tennünk, ha ki akarunk találni az uttalan, vagy inkább sok utu rengetegből és hogy megtaláljuk az Élet útját?! A legelső teendőnk az, hogy választanunk kell. Sok serdülő fiú vagy leány engedi, hogy élete úgy formálódjék, úgy alakuljon, ahogyan az épen jön — engedi formáltatni lelkét a körülmények s a pajtások által. Maga nem gondolkodik és semmit sem akar. Minden van úgy és neki jól van úgy, amint van. Jól van-e ez igy? Ugye nem?! Fogadjátok meg, fiuk és lányok, ma egy nagy német költő tanácsát, aki azt mondotta egyszer: Legyetek kalapácsok ebben a világban és ne elégedjetek meg azzal, hogy üllők lehettek! Kezdjük el ezt ma, fiuk és lányok, a magunk életében azaz formáljátok a magatok életét magatok és ne engedjétek, hogy azt a körülmények és rossz pajtások, barátok formálják. A második teendő pedig az, hogy válasszátok a Bölcseséget azaz Istent és az Ő útját. Válasszátok és kövessétek az Ő útját. Necsak azt keressétek, hogy minél többet tudjatok, hogy minél világosabb képzettebb, miveltebb legyen a fejetek (mindenesetre erre is nagy szükségetek van), hanem arra is törekedjetek, hogy tiszta, egészen tiszta legyen a szivetek. Más szóval válasszátok a Jót, Szépet és Igazat. Legyetek becsületesek, igazmondók, szorgalmasak, jószivüek, tiszták beszédeitekben, szivetekben, felebarátszeretők. Válasszátok mindig azt, amit lelkiismeretetek parancsol. Ez az isteni bölcseség útja: az Isten útja. Van egy görög mese, a nagy görög hősről: Heraklesről. Egyszer legeltette a nyájat kinn a hegyekben és két nőalak közeledett felé. Az egyik gyönyörű és kacér teremtés, aki minden földi jóval kecsegtette Heraklest, ha vele tart. A másik ugyancsak szépséges nő, de szerény és tisztes viselkedésű, aki küzdelmes pályát Ígért neki, a pálya végén azonban dicsőséget és halhatatlanságot. Amaz volt a Gyönyör, emez az Erény. Herakles ez utóbbit választotta. Válasszátok ti is, ifjak, az isteni Bölcseséget és járjatok az Isten utján és bár nehéz lesz az éltetek, mégis szép, nyugodt, békés, növekedő és hasznos lesz az. 6. 25 zsoltár 6. verse. 7. Magyar énekek. 8. Játék. — Kinek tisztelegjek? Két egyenlő csoportra A FEJLŐDÉS UTJÁN... ÉNEK: LXXV. Zsoltár 1. verse. OLVASANDÓ: Mózes 5. könyve, 6. rész 4—9. versei és 20—25. versei. IMÁDSÁG. ÉNEK: 288. dicséret 1—2. versei. BIBLIAI megbeszélés: (Olv.: Lukács evangéliuma 2. rész 52. verse.) Olyan az emberi élet, mint amilyen a virágos mező a kis méhecske számára. Virágról virágra száll, mégis csak arra száll, amelyből mézet gyűjthet, illetve magának életet. A kis méh el nem véti ezt s nem száll arra a virágra, időt tölteni, melyből semmit se, vagy épen mérget vehet. Nekünk is tisztába kell jönnünk a köröttünk levő világgal és magunkkal is — mire van életünkben múlhatatlanul szükségünk és mire nincs, sőt mik azok, mik egyenesen ártalmunkra vannak. Ezért a mi valódi szükségeinkről szóljon most az ének. Négy irányban kell keresnünk ezeket: Testünk, elménk, lelkünk területén és a társas élet világában. 1. Testünk világában: Szükségünk van egyszerű jó eledelre, testünk tisztántartására, egészséges és tiszta otthonra, megfelelő ruházatra, elegendő friss levegőre, elegendő alvásra, lehetőleg csendes környezetben. Testünk minden irányban való fejlesztésére: minden izmunk és minden tagunk, egész testünk arányos gyakorlására. A sport különféle nemeinek gyakorlása nem öncél. A sport van az emberért, testünk egészségéért, hogy erősek lehessünk és ép testben ép lélek lakozhassék. A tulságba vitt és egyoldalú sport egyenesen ártalmas. A durva sport pedig egyenesen lealjasitó. — 19 — T