Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1931-02-01 / 2. szám

MAGYAR EGYHÁZ geink, vagy pedig a pusztuló magyar­ságnak vagyunk csupán pusztába kiáltó őrei? Ami a felfogásunk szerint igen is: vannak lehetőségeink, még pedig fel­séges, nagyszerű lehetőségeink, csak soha egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy ezen lehetőségek valóságának kul­csa nem az emberek, hanem Istennek kegyelmes kezében van. Nekünk három irányban kell küzdenünk és munkálkod­nunk mert céljaink elérésére a lehetősé­geknek hármas mezején van tenni, al­kotni valónk. Munkálkodnunk kell mindenek előtt Isten országáért s abban református keresztyénségünkért s itt igen alapos munkát kell végeznünk, hogy népünket odavezetve az élő vizek kiapadhatatlan forrásához, az igazság, a tiszta erkölcs az igazi krisztusi élet felséges talajára reáneveljük és reávezessük. Nemcsak ige­hirdetésünkkel, hanem személyes bizony­ságtételünkkel is. Ezért kell a mi életünk­nek a szeretettel teljes, a kérlelhetetlen igazságot követő, a bűnt üldöző, de a bűnöst megmentő krisztusi életnek lennie. A második mezőn rá kell mutat­nunk magyarságunk képviseletében ezer éves magyar hazánk csodálatos törté­netére, magas kultúrájára, művészetének, tudományos világának fejlődésére, hogy feltárulva a magyar kulturvilág csodás kincses-háza, az elhagyott édes hazából ideszakadt véreink imádságos lélekkel ápolják a magyar érzést, a magyar nyel­vet családjaikban, gyermekeik között. — Nyelvében él a nemzet. A magyar nemzet történeti fejlődésének kereteiben olyan kulturértéket adott nemcsak saját fiainak és leányainak, de az egész kul­­turvilágnak, amit nekünk nem letagadni, hanem megismertetni kell a sokkalta fiatalabb amerikai kulturvilággal, büszkén és boldogan. Meg kell tennünk végül mindent arra nézve, hogy a mi elhomályosított szemű magyar református népünket fel­világosítsuk arról, hogy boldogulását csak akkor érheti el, ha öntudatosan és igazán odaszegődik minden tagjában a független eszméhez és Isten után egyedül önnön­­erejére, a lelkek mélyén megépülő hit világára építi fel saját gyülekezeteinek jövendő életét. Én úgy látom és úgy érezem: a mi független Egyházunknak hősies, ki­tartó munkája a közel jövőben oda fog vezetni, hogy a mi Független Amerikai Magyar Református Egyházunk nemcsak mint egyetlen ut, hanem mint egyetlen lehetőség rajzolódik oda minden öntuda­tos, hitét és egyházát igazán szerető magyar református testvérünk elé. íme ez a célunk, ime ezek a lehe­tőségeink. Ezért küzdünk, ezért harco­lunk, ezért áldozunk, ezért munkálko­dunk porszemnyi mivoltunknak ama tu­datában, hogy Istennek hatalma és ereje kevesek munkájával is elvégezheti a leg­nagyobbat és legdicsőségesebbet, mert övé a teljesség mindörökké. “A magyar határt önkényesen vonták meg. A mostani magyar határ nem feltét­lenül végleges és nem feltétlenül szentesíti az igazságot.” “Ha a csehek okosak és belátók, úgy a magyar határmenti területeket, mihelyet csak lehet, visszaadják Magyarországnak, mert a mai dunai határ lehetetlen és tarthatatlan.” “Egy semleges ellenőrzés alatt megtartott népszavazás óriási többséget hozna létre Magyarország mellett.” Dudley Heathcote. 3

Next

/
Thumbnails
Contents