Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ Eszti: Talán igazad van Julis... De hát olyan nagy dolog lenne az, ha mi mondjuk az angol templomba járnánk... Nem könynyebb lenne ez nekünk. .. ? Juliska: Lehet, hogy könnyebb lenne, de rosszabb is lenne... Gondold csak el milyen furcsa lenne, ha a család minden tagja máshova járna templomba... Még nagy ünnepekkor sem adhatnánk hálát együtt a jó Istennek... Meg azután azt se felejtsd el ami tegnapelőtt történt a Nagy Irénkével. Az angol lelkész urnák ez volt az első szava: miért nem jársz te is a ti magyar templomotokba, ahova a szüleid is becsületesen járnak... Aki ott nem volt jó, bizonyára itt sem lesz az... Mond kellett neki ez a megszégyenítés ... ? Eszti: Jól van, jól van, de azt mondd meg, ha már olyan okos vagy, miért kell nekem mindig másokért tennem ilyesmit. Mi hasznom lesz nekem, magamnak abból, ha jól fogom tudni a magyar nyelvet. Julis: Nagyon sok. Mi elsősorban azért használjuk a magyar nyelvet, mert a saját magunk szempontjából is szükség van reá... Eszti: Ugyan mi? Julis: Hát először is az valami nagy, nagy áldás, hogy két nyelvet fogunk tudni. Gondold csak meg milyen nehéz, akármilyen más idegen nyelvet megtanulni... ! A magyart pedig már tudjuk is, csak éppen arra kell vigyáznunk, hogy napról, napra ne kevesebbet, de többet tudjunk belőle... ! Aztán akkor tudjuk csak igazán megismerni a mi magyar népünk történelmét, kultúráját, egész lelkét, ha magyarul is tudunk. Képzeld: hát nem éreznéd magadat sokkal szegényebbnek, ha nem tudnál magyar nótákat, nem olvashatnál magyar regényeket... Mond, olvastál-e te már valami Jókaitól? Eszti: Nem, én nem tudok magyarul olvasni.. . De most már igazán szeretnék megtanulni én is .. . Mondd nem csúfolnak ki a többiek, ha én is elmegyek veled. Julis: Ugyan, hogy gondolsz ilyet. Van ott más is aki még nem tud magyarul olvasni, de majd megtanul. Meglásd nehány hét vagy hónap múlva te leszel Konfirmándus Körünk leghűségesebb tagja. Eszti: Jó, jó már látom, hogy ma neked volt igazad. De előre ne dicsérj, mert a végén majd még hozzá se kezdek a magyar nyelv gyakorlásához . . . Julis: Itt is vagyunk... A többi lányoktól meg fiuktól bizonyára még több okát fogod hallani annak, miért tartjuk összejöveteleinket magyarul...? 6. Beszélgetés a felolvasott párbeszéd felett. Ki tud még érveket felhozni? (Mindennemű aktuális kérdések itt beszélhetők meg.) 7. 284-ik dicsérte megtanulása. (Rákóczy Ferenc imádsága. Ki volt Jókai, Rákóczy? stb.) 8. Jegyzőkönyv hitelesítése, titkári jelentés, hirdetések, indítványok, uj tagok felvétele. 9. Nótázás és valamilyen játék. FAZEKAS LAJOS, ROEBLINGI LELKÉSZ BEIKTATÁSA. A roeblingi független református egyház történetében emlékezetes nap lesz december 14. Ezen a napon iktattatott be hivatalába az egyház lelkipásztora, Nt. Fazekas Lajos. A roeblingi egyház 15 év óta, tehát fennállásának első pillantától sok hányattatásnak, küzdelmeknek és megpróbáltatásoknak volt kitéve. Ennek főmagyarázata abban rejlik, hogy az egyháznak nem volt állandó lelkipásztora. Beszolgáló lelkészek és diákok látták el a gyülekezetben a lelkészi szolgálatokat. Ugyanebben az időben a különböző missiók vetették rá szemüket és akarták az erős vezető nélkül álló gyülekezetét maguknak megszerezni. Egy évvel ezelőtt a roeblingi egyház a független egyházkerület kebelébe lépett. A független egyház oltalma és pártfogása és vezetése alatt a roeblingi egyház oly gyönyörű haladást tett és annyira megerősödött, hogy ennek az évnek a szeptember havában állandó lelkipásztort választott magának egy óhazai végzettségű lelkipásztornak, Fazekas Lajosnak a személyében. Fazekas Lajos előzőleg az óhazában utóbbi időben pedig a leechburgi egyházban végezte lelkészi hivatását sikerrel és eredménnyel. Beiktatása a roeblingi egyházban az elmúlt vasárnap ment végbe fényes ünnepségek közepette. A beiktatás délután 2 órakor kezdődött. Vincze Károly esperes végezte komoly, mélyen járó beszéd kíséretében a beiktatási szertartást. Azután a hivatalos esküt Béky Zoltán egyházmegyei tanacsbiró vette ki a beiktatandó lelkésztől, majd Hegyi Sándor, cartereti lelkész mondott beiktató imádságot. Ezután Fazekas Lajos tartotta meg megható beköszöntő prédikációját, amelyben jövőbeni programját ismertette s az egyház tagjait az Isten országáért való együttes szeretetben folytatott nagy munkára hivta fel, mély nyomokat hagyva a gyülekezet tagjainak a lelkében. Az ünnepélyt bamket követte a Magyar Házban este 7 órakor, a hol 43 —
