Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ Nagyobb Magyar Egyház. A Magyar Egyháznak az időkhöz és a körülményekhez mért szerény jubielumi számát uj köntösben kapja az olvasó. A címlapot és a rovatcimeket Jász-Faragó Sándor budapesti rajzolómüvész, a Pesti Hírlap jónevü rajzolója készítette, kinek szép művészi munkájáért itt is köszönetett mondunk. Az 1931. évben minden hónapban külön boríték lappal 36 oldalon szeretnénk megjelentetni a Magyar Egyházat. Ennek megvalósítása kizárólag attól függ, hogy az egyes lelkészi hivatalok utján rendesen befolynak-e az előfizetések. Gyülekezeteink megszaporodtak, íróink szintén, problémáink és híreink nemkülönben. Mi reméljük, hogy olvasóink megértik a helyzetet s lelkészeink utján gondoskodni fogmak arról, hogy a Magyar Egyház rendesen s megint megnagyobbított formában jelenhessen meg. A bővítés ellenére is, az előfizetést nem emeltük fel. “Levél Amerikából.” Irta Hegyi Sándor cartereti lelkipásztor és megjelent a Pap Géza, szalkszentmártoni ref. lelkész szerkesztésében és a mezőtúri Török Nyomda kiadásában megjelenő “Csedes esték” cimü traktátus sorozat 9. számaképen nyolcadrét oldal terjedelemben. A szerző a hazulról még nem régen jött embernek speciális amerikai értékeket észrevenni és méltányolni tudásával, ügyesen, élvezetesen és sok szeretettel leírja az ő gyülekezetének, a cartereti gyülekezetnek az egyházi életét és mint egy tükröt vetíti azt át az ó-hazába. írásával, meg vagyunk győződve, hogy használt saját gyülekezetének, az amerikai magyar református keresztyénségnek és a hazai egyházi életnek, amelynek számára eszméltető és buzditó kellett hogy legyen egy itteni tisztes gyülekezet munkásságának és életberendezésének a bemutatása. Makkai Sándor: Egyedül. A magyar történetírók között újabb időben erős vita folyik Bethlen Gábor politikai, vallási és emberi egyénisége felől. Ebben a vitában egyfelől Szegfű Gyula, a Rákóczit gyalázásáról ismert történetiró, másfelől Rugonfalvy Kiss debreceni egyetemi tanár állanak az élen. A vitába, — anélkül, hogy kimondottan vitatkoznék, — most Makkai Sándor erdélyi református püspök szól bele Egyedül c. könyvével, mely Bethlen Gábor lelki arcát rajzolja meg, alapos forrás kutatások alapján, nagyszerű dialektikával, pompás magyar nyelven. A könyv az Erdélyi Szépmives Céh kiadásában jelent meg s a mi számunkra, kik Egyházunk ciméreül is a Bethlen Gábor által adományozott gyönyörű cimert hosználjuk, különös jelentőséggel bir. Pompéry Aurél dr.: Irányzatos-e a magyar protestáns történetírás ? A történeti személyek jelentőségének nagy “átértékelése” divatos most Magyarországon bizonyos töténetirói körökben. Ezt az “átértékelési folyamatot” ugyancsak az a Szegfű Gyula indította meg, akinek múltjában ott sötétlik az a hírhedt Rákóczikönyv, amit a háború előtti években a városok piacain nyilvánosan égetett meg a felháborodott magyar nemzeti közvélemény. A jezsuita nevelésű Szegfű, aki habsburgista érzelmeiről is közismert, újabban annyira ment már különösen a protestáns múlt nagy alakjainak gyalázásábán, hogy a tisztességesen gondolkodó római katolikus tudósok sem tudják tovább tűrni tudományos álarcba bujt izgatásait, s közülök egy, Poméry Aurél dr., saját kiadásában megjelenő könyvsorozatban objektiv bizonyságok alapján védelmezi meg a történelmi nagyságok lebecsmérelt magyar jellemét. A r. kath. történetíró “Irányzatos-e a magyar protestáns történetírás?” c. müvének első kötete igen élénk feltűnést keltett s egyformán foglalkoznak azzal úgy kath., mint protestáns oldalon. — 23 —
