Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-10-01 / 10. szám
MAGYAR EGYHÁZ lentett. Még később pedig hasonlatszerüen kánonnak nevezték mindazt, ami bármi téren (tudomány, művészet, hit és erkölcs terén) szabályozó, irányadó tekintéllyel birt. (Gál. 6:16.) A keresztyén Egyházban ilyen egyetemesen elismert szabályozó és irányadó tekintélyül elismert kánon, azaz zsinórmérték (amilyet falépitésnél a kőmives is használ, hogy a falat függőlegesre rakja) a Szentirás. A Szentirásnak ez a neve tehát azt fejezi ki, hogy hitünk és életünk szabályozójának a Bibliát kell tekintenünk. A Szentirásnak hivatalosan először a 363-ik évben tartott Laodicaea-i (Kis-Ázsia, Asia Minor) Zsinat adta ezt a nevet. Ennek a zsinatnak az 55-ik számú határozata meghagyta, hogy templomi istentiszteleteken csak az. ó- és uj-testamentomi kanonikus (hivatalosan elfogadott) könyveket szabad olvasni. 4. Nevezik a Szentirást Isten beszédének, vagy mivel a mi magyar nyelvünknek az Isten csodaerejü (varázs-ige, spellword,) beszéde számára külön szava van: ISTEN IGÉJÉ-nek is (Word of God.) Ez az elnevezés a Szentirás tartalmának isteni eredetét és isteni erejét domborítja ki. A Szentirás Istennek Igéje, mert Istentől származik. “Az írásban egy prófétai szó sem támadt saját magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szent Lélektől indíttatva szólották az Istennek szent emberei.” (II. Péter 1:20-21.) És ha még az emberi szónak is van ereje, mennyivel inkább van az Isten szavának?! Elvégzi azt, amit Isten el akar végezni vele: “Az én beszédem, amely az én számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok és szerencsés lesz ott, ahová küldöm” (Ezsiaás 55:11.) “Az Istennek beszéde élő és ható” (Zsid. 4:12.) “Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére,” (Róm. 1:16.) 5. Neveztetik végül a Biblia SZÖVETSÉG-nek, latinosán TESTAMENTUM-nak is (Covenant, Compact) és pedig a Bibliának a mi Urunk Jézus Krisztus előtti időkre visszamenő része ó-szövetségnek, a mi Urunk Jézus Krisztus földi működése után keletkezett része pedig uj-szövetség-nek. Az elsőben 39, a másodikban 27, a kettőben összesen 66 szent irat van. A szövetség elnevezése igen régi időkre nyúlik vissza. Noénak, Ábrahámnak és Mózesnek idejére. Ez az elnevezés azt fejezi ki, hogy Isten megköveteli tőlünk azoknak megtartását, amik a Szentirásban irva vannak. Viszont Ígéretet tesz arra nézve, hogy ha m: azokat valóban megtartjuk, akkor Ö minket kegyelmébe fogad és kegyelmének áldásával boldogít. A zsidó nép sokszor fogadást tett ennek a szövetségnek a betartására, de mind anynyiszor képtelennek bizonyult fogadása megtartására. Isten végül is a törvény szövetsége helyébe a kegyelem szövetségét állította fel az Ur Jézus Krisztusban és azt egyúttal minden népekre kiterjesztette, mert a régi szövetség csak a zsidó népre vonatkozott. íme igy ismertettek meg bennünket a Biblia különböző nevei is a Biblia lényegével és rendeltetésével. Kérdések: Mi az egyes elnevezések lényege? (Itt sorra veendők az egyes elnevezések.) IMÁDSÁG: Kegyelemnek Atyja, ki egy és örökkévaló vagy, hálaadással magasztaljuk kegyelmedet, mely megengedte, hogy tanulhassunk a Te Igéd felől. Óh add, hogy zárjunk erősen szivünkbe minden építő szót, amit Igédről hallunk, mint kagyló bezárja a drága gyöngyöt, termő föld a tiszta búzát, virág a mézet, aranyos keret a drága képet. És add, hogy Igéd bennünk és általunk is munkálja a te idvezitő akaratodat. Szent Lelkednek általa az Ur Jézus Krisztusért. Ámen. Ének: 9. dics. 2. vers. HARMADIK HÉT. Ének: 17. dicséret. Imádság. III. A Bibliai Írói, a bibliai nyelvek, a bibliafordítások és bibliaterjesztő társulatok. A Biblia Írói a legkülönbözőbb korban élő, a legkülönbözőbb neveltetéssel, társadalmi állással és foglalkozással biró emberek közül kerültek ki. Bizonyságául annak, hogy Isten a legkülönbözőbb képességű és a legkülönbözőbb körülmények között élő embereket is fel tudja használni a maga céljainak a szolgálatára. A szentirók között voltak királyok és egyszerű pásztorok, magas udvari méltóságok, és megvetett vámszedők, nagy képzettségű nép- és hadvezérek, tanult papok és kis existenciáju laikusok. A Szentirás már ennél fogva is mindenki számára való könyv. A sok különböző iró szivét, elméjét és — 14 —
