Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)

1931-03-01 / 3. szám

MAGYAR EGYHÁZ KÁROLYI GÁSPÁR. 1. 112. dicséret 1. és 2. versei. 2. Fohász és ima. 3. Biblia olvasás: János I. 1—18. 4. Tanítás. A FAMRE Ifjúsági Szövetségének pcrth amboyi osztálya egy olyan nagy magyar re­formátus férfiú nevét irta fel zászlajára, amely név bizonyára a legismertebb a bibliát sze­rető magyar református keresztyének között. Ha elővesszük bibliánkat, annak első oldalán olvassuk, hogy: “Magyar nyelvre forditotta Károlyi Gáspár”. A biblia ó-testamentomi részét zsidó és aram nyelven, az uj-testamentomot pedig görög nyelven Írták meg a szent Írók. Több mint 1500 évnek kellett eltelni addig, amig a teljes bibliát magyar nyelven is olvashatták a ke­gyes hívek. A teljes biblia magyar nyelvre való fordításának nagy munkáját Károlyi Gás­pár végezte el. Károlyi Gáspár a szatmár-megyei Nagy Károlyban született az 1529-ik esztendőben. A hazai iskolák elvégzése után Strassburg­­ban és Wittenbergben tanult, s az egykorú feljegyzések szerint korának “legkitűnőbb ma­gyar bölcsésze, nyelv és hittudósa volt”. 1560-ban gönczi pap lett, s ott is halt meg 1592-ben. Az 1890-ik évben szobrot emeltek a magyarországi reformátusok neve tiszteletére a gönczi templom mellé, s igy emlékeztek meg kegyelettel az “istenes vén ember”-ről, aki három évszázaddal azelőtt az első magyar nyelvű bibliával megajándékozta a Mégváltóban ' hivő magyar népet. Amint Szenczi Molnár Albert, a Károlyi bibliájának későbbi kiadója feljegyezte, az “istenes vén ember”-nek az volt az egyedüli kívánsága, hogy vajha elvégezhetné életének nagy munkáját, a teljes szentirás magyar nyelven való kiadását. Az Isten megadta neki szive kívánságát. Három esztendő szor­gos munkája után készen volt életének leg­nagyobb alkotása, s az 1590-ik évben ki is nyomtatták azt. A három nagy kötetben ki­adott első magyar nyelvű biblia ezt a cimet viselte: “Szent Biblia, azaz az Ur Istennek ó- és uj-testamentomának Próféták és Apos­tolok által megirott szent könyvei. Magyar nyelvre fordittatott egészen és újonnan Ká­rolyi Gáspár által. Az Istennek Magyaror­szágon való Anya szent Egyházának épülésére. Luk. XVI. vers. 29. Vagyon Mózesek és prófétáik, hallgassák azokat etc. Visolban, Nyomtattatott Mantsko-vit Bálint által. MDXC. Bódog asszony havának 10. napján.” Károlyi Gáspár nem csak biblia fordítá­sával biztosított magának soha el nem múló emlékezetet a magyar református Sionban. Kitűnt kortársai között úgy is, mint hősies lelkű hitvédő és bölcs egyház-kormányzó. Magyar református keresztyénségünknek ő volt egyik legnagyobb védelmezője a hitetlenség hatalmasságaival szemben. — Egyházmegyéje, amely több mint száz egyházközségből állott, esperesének választotta meg, s ebben a hi­vatalában olyan apostoli bölcsességgel járt el, hogy nevét tisztelte és becsülte mindenki. A FAMRE Ifjúsági Szövetségének pcrth amboyi osztálya büszke lehet a névre, amelyet zászlajára irt, az “istenes vén embernek”, Károlyi Gáspárnak nevére. Szent hivatása most már az, hogy hü legyen ahoz a drága örökséghez, amely a nagy Károlyi Gáspártól szállott reá. Legyen védelmezője mindig az igaz hitnek, amely egyszer a szenteknek adatott. Legyen olyan bástyája Egyházának, amely bizton őrzi mindig a szép rendet, amely a Krisztus Egyházának fő ékessége. És aztán mindenek felett legyen “bibliás” úgy, ahogy azt Károlyi Gáspár javallja bib­liájának előszavában: “Istennek a tökéletes és mindenestől fogva való akaratja a próféták és apostolok Írásai­ban van és annak okáért azok az Írások méltán szentirások. A próféták és apostolok írása tökéletes, teljes, fogyatkozás nélkül való, tiszta és igaz. Nem szabad ahhoz semmit adnunk, hogy Istennél bölcsebbeknek ne lát­tassunk, sem abból elvennünk, vagy attól elhajolnunk, hanem azokat mindenestől fogva meg kell tartanunk, mint a mi hitünknek mozdíthatatlan reguláját. Mindenki tartozik engedelmeskedni azon tudománynak, amely a próféták és apostolok Írásaiban vagyon. Csakis ezt kell bevennünk, valamely tudomány azzal nem egyez, akárkié legyen, akár angyalé, akár ördögé, akár a pápáé, vagy akármely nagy­­méltóságbeli emberé, akár a Conciliumé (zsi­naté): semmiképen az nem igaz és azt nem kell bevennünk.” 5. Beszélgetés a tanitásról. 6. 32. dicséret. 7. Titkár és pénztáros jelentése. 8. Központi titkár jelentése. (“Magyar Egy­ház” februári számában.) 9. Szórakoztató rész, BETHLEN GÁBOR. 1. XLVI. zsoltár 1. verse. 2. Fohász és ima. 3. Biblia olvasás: Róma 8. rész 28—39. 4. 160. dicséret 1. verse. 5. Tanítás. Soha nagyobb református fejedelem nem volt Bethlen Gábornál. Nemcsak a magyarok közt, de az egész világon se. El se lehet számlálni, amit a magyar református egyház és általában a magyar nemzet felvirágozta­tásáért tett. Arra nézve pedig, hogy lélek­ben is milyen buzgó református volt, elég annyit megemlítenünk, hogy a bibliát 29-szer olvasta végig. Bizony ezt fejedelmek közül rajta kívül talán senki sem tette meg, sőt más emberek közül is igen kevesen. Ez a nagy fejedelem, akinek nevét mig magyar lesz ezen a világon, mindig áldva fogják emlegetni, Erdélyben, Maros-Illyén született 1580-ban. Sok megpróbáltatáson ment keresztül gyermekkorában. Harcok között nőtt fel és korának legkiválóbb hadvezére­­lett. Életében 49 ütközetet vívott, mint had­vezér és soha le nem győzték . De ugyan­ilyen győzhetetlen vitéze volt az Ur Jézus­nak és magyar református egyházának is. 1613-ban Erdély fejedelmévé választották. Ha — 15 —

Next

/
Thumbnails
Contents