Magyar Egyház, 1930 (9. évfolyam, 1-5. szám)
1930-01-01 / 1. szám
8 itt-is ott is felhallatszanak a kisérő hangok. Tekintetünket felfelé kell irányitanunk, honnan jön minden áldás, kegyelem és segitség, mert az emberek nagyon kedvesek tudnak lenni, ha malmukra hajtjuk a vizet, de nagyon gyülölködők, ha magasabb célokért merünk küzdeni mint ők. Mint szomuru érdekességet emlitem meg, hogy még boldogult Dégenfeld gróf ittjárta idején, egy katholikus pap volt az, — az azóta szintén elköltözött Kovács Kálmán — aki először hányta a szemünkre, hogy nem tudunk a magunk lábán járni, mert hol amerikai, hol óhazai magyar segítségek után futkosunk. Bizony eleitől fogva függetleneknek kellett volna lennünk. Harminchat tót lutheránus hitközség él itt már hosszú évek óta, teljesen függetlenül, Scrantonban 42 család $75,000.00-os templomot épített egy Raffay nevű (az óhazai püspök unokaöccse!) pap vezetése mellett. Van saját theologiai szemináriumuk is Bloomburgon. Hát ha ők, a “buta tótok” képesek erre, vájjon mi, magyarok olyan koldus nép volnánk, hogy nem tudunk a magunk dolgairól gondot viselni? Én ezt nem hiszem s ezért is lettem független. És hiszem, hogy az idő az én hitem mellett fog tanúságot tenni. Hátralevő éveimben azért fogok imádkozni és dolgozni szüntelen, hogy a nagykegyelmü Isten áldja meg azt a nemes munkát, mely szeretett Egyházunkban a legszentebb magyar református célokért folyik sok töredelemmel, sok áldozattal, de sok igaz, benső örömmel és ami a legfőbb: nyugodt lelkiismerettel. Szívélyes üdvözlettel vagyok szerető bátyja: Hámborszky Gyula. Scranton, Pa., 1929 dec. Phone Perth Amboy 1548-R SZILÁGYI MIKLÓS Magyar építési vállalkozó 412 ALPINE ST, PERTH AMBOY, N. J. ÖSSZE — VISSZA. Ebben a rovatban egy névtelen ember mondja majd el gondolatait. Úgy amint jönnek, olvasás vagy írás közben. Meghatározott rendszer nélkül, különböző dolgokról, emberekről, eszmékről s mindenről ami életünket alkotja. Szóval: Össze-vissza. * * * Érdekes, hogy a keresztyén hitet hogyan darabolják részekre. Az unitáriusok kisajátították az Atyát, az amerikai protestáns felekezetek a Fiút, a szekták 9. Szent Lelket, a római katholikusok pedig maholnap megelégesznek a Szűz Máriával. Még érdekesebb, hogy a magyar református vallás nem vesz részt ebben a darabolásban. Az megelégszik az egésszel. Ezért van jövője. * * * Magyar Amerika egyik szerepelni szerető újságírójáról hallottam a következő jellemzést: X. Y. tulajdonképen igen szerencsétlen ember, Írni is szeretne, beszélni is, de a tollat a szájában tartja s most aztán a szájától nem tud irni s a tollától nem tud beszélni. >;t * * Magyarországon kitaláltak egy íertelmes szót: “leépiteni”. És nyakra főre építenek lefele mindent a konstrukció szent nevében. Csak úgy eszébe jut az embernek, hogy talán a “felépítés” előtt jobb lett volna gondolkozni egy kicsit s akkor nem volna szükség arra a sok “leépítésre”. * * * A Nemzetgyűlést közvetlenül követő időkben nagy divat volt Magyar Amerikában minősítéseket osztogatni: ez liberális, ez reakciós. Úgy vettem észre, hogy a minősítés alapja a következő elgondolás volt: 1) liberális az, aki azt akarja, amit én és úgy akarja ahogy én; 2) reakciós az, aki — gondolkozni is szokott. * * * Az a gúnynév, hogy “zöld”, hovatovább gyűjtőfogalommá lesz nálunk, abban az értelemben, hogy azokat jelenti, akik még akarnak és mernek valamit. * * * Nem baj, ha az ember itt Amerikában, csal, lop, hazudik, üzletben tönkremegy. Egy pálya mindig nyitva van az érvényesülésre: fel kell csapni erkölcsbirónak. * * * Volt egy idő, nem is olyan régen, amikor Magyar Amerika legkomolyabb világi lapja — egy vicc lap volt. Ebben az a szomorú, hogy ez nem is volt vicc.
