Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)

1929-12-01 / 12. szám

37 EGYHÁZI ÉLET ■ ■ ■■ II EGYHÁZKERÜLET Főesperes: Főtiszteletü Sebestyén Endre. Főgondnok: Főérdemü Bodnár István. Lelkészi főjegyző: Nagy tiszteletű Vincze Károly. Világi főjegyző: Nagyérdemű Kovács Elek. EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉS. A Független Amerikai Magyar Re­formátus Egyház elérte fennállásának első öt esztendős jubileumát. Az erről való emlékezés ünnepélyessége vezette be a második egyházkerületi rendes közgyűlést, mely 1929 november 25-én volt Leech­­burgban, Pa. A gyűlésen, melynek tag­jait a leechburgi gyülekezet látta ven­dégül, minden szavazattal biró tag jelen volt úgy keletről, mint nyugatról. A gyűlésről — megnyitásának és lefolyá­sának szokásos formáit és egyéb apró­ságait nem említve — a következő össze­foglaló beszámolót adjuk: Egyházunk és az ifjúság. Az ifjúsági munka szükségességét mélyen átérezte a közgyűlés. Érzik ugyan azt lelkipásztoraink is, amennyiben nin­csen egyházközségünk, amelyben, vala­melyes ifjúsági munka ne folyna. Ezek­nek az ifjúsági munkáknak azonban evangyéliomi elmélyítésre, magyar szel­lemtől való erőteljes áthatottságra és nem csak helyi, de egyetemes egyházi értelemben is vett rendszerességre és egyöntetűségre van szükségük. Szükséges továbbá az ifjúsági munkánknak olyan kiépitése is, hogy külön lehessen foglal­kozni a fiukkal is és a leányokkal is, tekintettel arra, hogy egyik nemnek is, meg a másiknak is megvannak a saját külön problémáik is a sok közös probléma mellett. Ezeknek a kérdések­nek a tanulmányozására és kidolgozta­tására az egyházkerületi elnökség szabad kezet kapott. Egyházunk és a tanügy. Taneszközök és tankönyvek nélkül eredményes tanítást végezni nem lehet. Már pedig Amerikában az amerikai ma­gyar református gyermekek tanítására való és minden szükséges tanítási anya­got felölelő tankönyv mindeddig nem volt és nincsen. Ezen segítendő Egy­házunk egy tanügyi bizottságot jelölt ki, amelynek meghagyta, hogy lépjen érint­kezésbe az Árvaház vezetőségével is, mert úgy' értesültünk, hogy ők is ter­veznek egy ilyen könyvet. Ha az ál­taluk tervezett könyv a mi céljainknak is megfelelne, akkor azt fogadnék el mi is. Egyházunk és az Amosz. Egyházkerületi gyűlésünk határozati­ig mondotta ki, hogy az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének (Amosz) programmját és eszmei elgon­dolását helyesli és annak a megvalósí­tását mind az óhaza, mind az amerikai magyarság érdekében szükségesnek tartja. A maga részéről az otthon emésztődő és pusztuló magyarság sorsáért aggódni, áldozni és dolgozni kötelező jó lelki­ismeretre appellálva ajánlja Egyházunk minden tagjának és szervének az Amosz minden becsületes törekvésének nem csak erkölcsi, hanem anyagi támogatását is-Egyházunk és annak közjava. Egyházunkban a kicsi és a nagy egy­formán kedves és elpusztulni, elesni nem hagyunk, amennyiben rajtunk áll, senkit közülünk; nem akarunk méltánytalanok lenni senkivel szemben, sem a közegyház javáért fáradozókkal szemben és nem akarunk megállani ott, ahol vagyunk, hanem többre igyekezünk. Ez a szellem és ez az érzés szülte azt a határozatot, hogy a még egységesen is kicsiny do­norai gyülekezetét az egyházi közalap segiteni fogja abban, hogy újra lelki­­pásztora legyen. Viszonzásul a gyülekezet

Next

/
Thumbnails
Contents