Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)
1929-12-01 / 12. szám
5 AKI SZERET, AZ ÉL. A karácsony a Szabaditó Isten, Jézus megtestesülésének az ünnepe, amint olvassuk ezt János evangéliumában is: “És az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal” (1. 14.), vagy pl. Pál apostolnak a Timótheushoz irt első levelében: “És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben .... hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon....” (3:16.) Isten a Jézusban alászállott a földre, hogy kijelentse mintegy személyesen e világban kegyelmét, szeretetét és igazságát, abban a szent és örökkévaló szeretettől telitett életben, melyet Jézus élt itt a földön az emberi élet korlátái közé szorítva. Nem kisebb volt tehát az Ő testtélevésének célja, mint Isten örök szeretetét beléárasztani e világba s általa meggyőzni, meghódítani az emberi sziveket a szeretet, irgalom, a könyörület s az isteni élet számára, melynek útjairól letértünk, de melyre teremtett bennünket az Isten s melyre ismét visszaemelni bennünket elhatározott az Ő örök tervében. így olvassuk ezt az evangéliumokban: Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. (Lukács ev. 19:10) Karácsony északáján tehát a menny aláhajlott a földre, hogy legbenső lényegét kihirdesse sőt kézzelfoghatóvá tegye az emberivé vált isteni életen keresztül. Egy végtelenül örvendetes üzenet indul útnak az első karácsony éjszakájának csodálatosan ünnepélyes csendjéből: Isten szeretet és ezt visszhangozza menny és föld: angyalok és egyszerű pásztorok és odagyülekezik a fenséges üzenetet hordozó kis gyermek bölcsőjéhez a bölcsek, királyok, pásztorok, a nép csodás serege.... és indul útjára a magasztos üzenet: Isten szeretet .... Isten szeretet! — halljuk meg e karácsonyi üzenetet, keresztyén nép, kiket a bűnök légiói s gondok és szenvedések serege rongálnak, kiknek úgy tetszik sokszor, hogy számunkra nincsen szabaditás, menekülés bűneinkből, annak terheitől, nyomorúságainktól, halljuk meg e felséges üzenetet: Isten szeretet, sőt engedjük be ezt sziveinkbe, hadd oldja fel ez üzenet lelke minden csüggedtségünket, kétségbeesésünket, nyomorúságunk nyomasztó érzését csendes békességgé, szent megnyugvássá, boldog bizonysággá, hogy nem lehet immár semmi kárhoztatásuk azoknak, kik az Ur Jézusban vannak, hogy Isten elegendő erő és hatalom minden mi nyomorúságunk megszüntetésére s jóváforditására s kegyelme erőt ad nekünk minden mi nyavalyánk elhordozására. Hiszen épen azért jött az Embernek Fia, aki Isten Fia is, hogy megkeressen bennünket elveszetteket, hogy azután odaállítson bennünket is helyünkre, munkánk teljes szívvel való végzésére. Jaj volna nekünk, ha büszkeségünkben, gőgünkben már megtaláltaknak tartanánk magunkat és elutasitanók Őt magunktól, akkor, de csak is akkor nem volna számunkra szabaditásra való reménység, de az alázatos szivü és töredelmes lelkű számára teljes a szabadulás reménye Isten örök szeretete alapján. Isten szeretet, — azt is jelenti ez az ige, hogy Isten a szeretet hatalma által emel ki bennünket a bűn mélységéből és erősít meg minket a tiszta életben való járásra. Ez az Ur Jézus módszere s ez az örök Isten bánásmódja az emberekkel. Jézus földön jártában a könyörület, irgalom cselekedetei által kapcsolta magához a lelkeket s ez által csodálatos erőt adott nekik életük megtisztitására. Azóta is ez a keresztyénség, a Krisztus vallása módszere, ami Isten munkája emberek által. Volt egy börtönben egy megfékezhetetlenül elvadult nő, akiről, kinek megjavulásáról mindenki lemondott környezetében, de egyszer bement hozzá egy másik nő és csak annyit tett, hogy megcsókolta őt, mialatt egész személyéből csak úgy áradt az iránta való szeretet és ez a krisztusi magatartás megnyitotta annak is a szivét, úgyhogy az elvadult s addig megközelíthetetlen nőből komoly keresz-T