Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-05-01 / 5. szám
s pedig a presbyterianokba való beolvadás csak szintén rövid idő kérdése. Hol van hát meg a hozzájuk beolvadt magyaroknak a vallásszabadságuk, vagy legalább is “ősi vallásukhoz” való ragaszkodásuknak szabadsága. Melyik magyar gyülekezetét kérdezték meg, hogy akar-e magyar reformátusból angol reformed, reformedből presbyterian vagy presbyterianböl methodista lenni? Vagy a becsatlakozott lelkészek és gyülekezeteknek mindegy, hogy melyik felekezet köntösét veszik magukra? Akkor is magyar reformátusok maradnak, ha mindenestől belecsöppennek majd egy reformed-presbyterian-methodista konglomerátumba? Micsoda lehetetlen helyzetet teremtett számukra az önálló magyar ref. Egyház megteremtésének elmulasztása ! ? Dehát, Kalassay szerint, nem időszerű a magyar reformátusok magyar református alapon való egységesítése. Jöjjön, aminek jönni kell, az áradat hadd mossa el a magyar reformátusok utolsó nyomát is ezen a földön. Fő az, hogy a misszióknál is szabad, amelyiknél szabad, egyházmegyei gyülésezdit játszani és szemfényvesztő statisztikával bóditani el egymást..... New Yorkban, 1928 március 14-én volt egy lelkészi konferencia, mely meg akarta alakítani az egységes Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesületet. E konferencia határozati javaslatának volt egy pontja, mely töredelmes bünbánatban ismerte be, hogy a magyar lelkészek eddigi amerikai viselkedésükkel ártalmára voltak vallásuknak és fajuknak, mert munkájuk nem viselte magán az “egység” bélyegét. Ezt a javaslatot a független lelkészek kivételével megszavazta, azaz valóságnak ismerte el a jelenlevő lelkészi sereg. Rá tiz percre lemosolyogva vetették el ugyanazok a lelkészek a függetlenek azon javaslatát, hogy a megalakítandó Lelkészegyesület első és legfőbb dolgának az amerikai magyar reformátusok “egységesítését” ismerje el s azonnal küldjön ki szakbizottságot a kérdés tanulmányozására. Hol volt itt a következetesség? Ott veszett el, ahol a különböző felekezetekhez való csatlakozás még a bátorságot is kiölte a lelkészekből ahoz, hogy a teljes egység kérdését fontosnak merjék tartani. Szerte Amerikában békétlenkedések dúlják fel a magyar gyülekezetek életét a missziókkal való rendezetlen és rendezhetetlen viszonyok miatt. A magyar reformátusság minden egységes megmozdulásra képtelen a széttagozottság következtében. Idegen egyházi hatás folytán állandóan szintelenedik a magyar református jelleg. A csatlakozott tábor állandóan késhegyig menő, bár leplezett harcot folytat egymás ellen a hivatalos újságjuk iránya miatt. Lelkészi konferenciáikat és evangelizáló összejöveteleiket saját lapjuk “balkáni manőverek”-.nek titulálja. Az amerikai magyar közéletben a reformátusság elveszítette az irányitó szerepet a papok önző magatartása miatt. Nincs egyetlen ref. parókiális iskola egész Amerikában. A magyar árvaház vezetőjét sok egyháznál nem fogadják be, mert a Reformed Church mellett exponálja magát. A Kossuth zarándolat alkalmával az óhazai Egyház képviseletét nem juttatták megfelelő szóhoz, mert talán nem voltak meggyőződve csatlakozási véleménye kedvező voltáról. Egyes zarándokok elszólását vagy talán el sem szólását félrevezető propagandának állították be. Teljes anarkia uralkodik a református lelkészi jelleg megállapításánál. Ref. gyülekezetek vezetéséhez juthatnak olyanok, akik sem nem papok, sem nem reformátusok. Református elnevezést használnak olyan egyházak, amelyek mindenestől és eleitől kezdve idegen vallás és egyház szerves részei. Templomokat csuknak be és perelnek el az alapitó magyar reformátusok elől. Hivatalos lapokban olyan cikkek jelennek meg, amelyek a magyar református Egyház megalakulását és egész történelmét kényuri intézkedések tömegének tüntetik föl. Papok esküket szegnek úgy, mint más ember a kenyeret. Püspököt akarnak kitiltatni Amerika földjéről, mert az nem hajlandó kiátkozni egy ref. csoportot. Deportálással fenyegetnek meg lelkészeket, ha azok olyan állást mernek elfoglalni, amelyre másnak volt vágya..... És
