Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1928-04-01 / 4. szám

ból vállalt munka nem tartana vissza szent házadtól, ne engedd, Uram, azt sem, hogy valami más elvonjon attól.

Ne engedd, hogy annyira úrrá legyen rajtam a testi lustálkodás, hogy én akkor is ágyban heverjek, vagy rendetlenül és öltözetlenül otthon üljek, amikor minden jóérzésü keresztyén az Isten házában hálaáldozatokkal áldozik Néked.

Attól is őrizz meg, Uram, hogy részegítő italok szakasszanak el az Isten-tiszteleten való részvételtől. Ments meg, Uram, engem attól, hogy csak részegítő italok mértékletlenebb használata különböztesse meg nálam az ünnepnapot a hétköznapoktól. És kiváltképen ünnepnapokon emlékeztess arra, amit szent apostolod által mondasz: “És meg ne részegedjetek bortól, amiben kicsapongás van, hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel.” (Efézusi lev. 5-18.)

Ne engedd, Istenem, azt se, hogy olyan gyermekeknek való okok is visszatarthassanak a templomba menéstől, mint az időjárás változása. Mert vajmi gyarló azoknak a keresztyénsége, akinek télen hideg, nyáron meg meleg van arra, hogy templomba menjenek. Vájjon mi történne az emberekkel, ha Te is csak jó időben gondoskodnál róluk, mint ahogy sokan ő közülök, csak jó időben akarnak imádni T éged ?

Kímélj meg attól is, Uram, hogy családi háborúság dúlja fel és tegye alkalmatlanná tiszteletedre lelkemet. Add, hogy lakozzék abban a hajlékban, amelyben én élek, szeretet és jó békesség. Ne verje fel az én hajlékom csendességét veszekedésnek, káromkodásoknak, siró gyermekeknek zaja akkor, midőn a föld kerekségéről zsoltárok zengése, imádságok illata kell, hogy szálljon trónusod felé, jóillatu áldozat gyanánt.

Azért is dorgáld meg az én lelkemet, ha valamelyik felebarátommal való ellenkezésemet próbálnám lelkem mentegetésére felhozni szent házad kerüléséért. Vesd szememre, hogy azáltal csak bűnösségemet súlyosbítanám, mert Krisztus parancsolta

megbocsátás helyett csak a gyűlöletbe fagyasztanám még jobban bele a lelkemet és méltatlanná tenném magamat arra, hogy Te is megbocsásd nekem az én sok vétkeimet.

Óvj meg engem a rossz barátoktól és gonosz rokonoktól is, Istenem. Keményítsd meg velük szemben akaratomat, hogy ne bírjanak eltántorítani annak a templomnak a látogatásától, amelyben az én Anyaszentegyházam, az én Te tőled rendelt lelki édes anyám, a Magyar Református Egyház gondoskodik lelkemnek igéddel és sákramentomoddal való táplálásáról. És ha atyám, vagy fitestvéreim, vagy nőtestvéreim lennének is, akik más felé igyekeznének huzni, akkor is inkább a Te irántad és a Te általad lelki édes anyámul kirendelt Anyaszentegyház iránt való hűség győzedelmeskedjék felettem. “Ha a bűnösök el akarnak csábítani téged — szól a Te igéd — ne fogadd beszédöket.” (Péld.

1-10.)

Ne engedd lelkemet beleesni abba a bűnbe sem, én erős Istenem, hogy mások előtt való szégyenkezésből ne menjek szent templomodba nyilvánosan dicsérni Téged és okulni a Te igédből. Juttasd eszembe szent Fiad szavait: “Valaki Szégyel engem és az én beszédemet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ö Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.” (Márk

8-28). És ne engedj soha abba a tévedésbe esnem, hogy világi tudományokban való jártasságom és műveltségem miatt nincs szükségem a templomba járásra. Sőt éppen azzal mutassam meg értelmes voltomat, hogy belátom és gyakorlom igéd igazságát: “Az Urnák félelme feje a bölcsességnek ; és a bolondok azok, akik az erkölcsi tanítást megutálják.” (Péld. 1-7.)

Ha pedig tetszett Felségednek, hogy szegénység keresztje nehezedjék reám, akkor se engedd, hogy a Sátán azt arra használja fel, hogy lebeszéljen általa a közönséges Istentiszteletek'látogatásától. Te nem szép ruhákat látni jelensz meg ott, ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek a Te nevedben, hanem lélekben és igazságban