Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1928-04-01 / 4. szám

Volume VII. APRIL, 1928 Number 4. Editor-in-Chief: Endre Sebestyén Editor: Geo. E. Borsy-Kerekes MAGYAR EGYHÁZ MAGYAR CHURCH Published monthly. Subscription: $1 a year AssociateEditors: Louis Nánássy CharlesVincze AlexanderDaróczy Entered as Second-Class Matter, March 30th, 1922, at the Post Office at Duquesne, Pa., under the Act of March 3, 1879. — Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in Section 1103, Act of October 3, 1917, authorized April 14, 1922. ÁTIRAT A KONVENTHEZ. A Magyarországi Református Egyház Főtiszteletü és Méltóságos Egyetemes Konventjéhez Budapest. Főtiszteletü és Méltóságos Egyetemes Konvent! Az Egyesült Államokbeli Református Egyház (Reformed Church in the U. S.) kebelébe tartozó magyar egyházközségek vezetői egy emlékiratot terjesztettek fel a Főtiszteletü és Méltóságos Konventhez az elmúlt év őszén. Az emlékirat irói kizárólagos tulajdo­nuknak sajátítva ki az amerikai református magyarság érdekeiben való gazdálkodás jo­gát, olyan megvilágításba helyezik az em­lékiratuk által érintett kérdéseket, amelyet tendenciózusan hamisnak kell hogy Ítéljen az. aki ezekkel a kérdésekkel ismerős. Ilyen magatartásuk felettébb sérelmes arra a te­kintélyes csoportra, amely az emlékirat íróitól különböző utakon keresi az amerikai magyar reformátusság boldogulásának le­hetőségeit ; s felettébb káros minden olyan törekvésre, amely az amerikai magyar re­formátusság életproblémáinak becsületes megoldására tekint. E szempontok meg­gondolása arra indit minket, hogy az em­lékiratban foglaltakkal szemben ellenvéle­ményt nyilvánítsunk meg, s ezt avégre, hogy a Főtiszteletü és Méltóságos Konvent állásfoglalása a lehető legszélesebb körű szemlélet alapján történhessen meg, a Fő­tiszteletü és Métlóságos Egyetemes Kon­vent színe elé terjesszük azzal a tisztelet­­teljes kérésünkkel, hogy azt kegyes figyel­mébe venni méltóztassék. Óvást kell, hogy emeljünk mindenek előtt az emlékirat Íróinak azon beállítása ellen, miszerint emlékiratuk “kilencven amerikai magyar református egyház” véle­ményét nyilvánítaná meg. Kilencven ma­gyar református egyház Amerikában nincs. A szóbanforgó egyházak valóság szerint két amerikai felekezet magyarnyelvű egy­házai. Viszonyukat ez amerikai felekezetek­kel, a Reformed Churchben az úgynevezett Tiffini egyezmény, a Presbyterian Church­ben pedig e felekezet zsinatának 1921-ik évi idevonatkozó határozata szabályozza. Mindkettő világosan előírja, hogy azok a magyarnyelvű egyházak minden tekintet­ben olyan elbírálás alá esnek, mint az il­lető felekezet nem-magyarnyelvü egyházai. Hitvallás, alkotmány, kormányzás, isten­­tiszteleti rend tekintetében vagy “amerikai reformátusok”, vagy pedig “amerikai pres­­biteriánusok” ezek az egyházak. A “ma­gyar református” jelző használata tehát jogosulatlan és megtévesztő. Abban a pil­lanatban, amint az egyházakba az angol nyelv használata bevezettetik, magyar és magyar református jellegük amennyiben még ma a látszatban ez megvan: minde­nestől elvész. A “magyar református” jel­ző használata e felekezetekben épen e ve­szedelem jelentőségének elpalástolását cé­lozza. E gyakorlatot épen ezért szándéko­san megtéveszthetőnek, keresztyénietlen­­nek, félrevezetőnek tartjuk, s ellene sza­vunkat felemelni, az egyszerű igazságos­ság nevében, kötelességünknek tartjuk. Eltekintve ez egyházak felekezeti jel­legétől, óvást emelünk a kilencven egyház nevében való szólás igényelésével szemben amiatt is, hogy, amint az az emlékiratból világosan kilátszik, csak a Reformed Church úgynevezett magyar egyházmegyéinek ne­vében való beszélés joga illetheti meg az emlékirat aláíróit. Ez a tény, s az, hogy legjobb tudomásunk szerint az ezen egy­házmegyék kebelébe tartozó egyházközsé­gek az emlékiratról semmit nem tudnak.

Next

/
Thumbnails
Contents