Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-07-01 / 7. szám
20 Ez az eljárás lehetővé tenné a persely adományok nyilvántartását is. Szó volt arról a módszerről is, amely szerint az egyháztanács megállapítja az egyházközség évi költségvetését és akkor a tagok közül mindenki magára vállal egy bizonyos összeget, amit aztán vasárnapról-vasárnapra be is fizetne. A vállalt összegeknek természetesen ki kellene tenni az évi költségvetés összegét. Ennek a módszernek két óriási előnye volna. Először is szilárdabb alapokra helyezné az egyház anyagi fentartását. Másodszor pedig feleslegessé tenné, vagy legalább is üzleti jellegüktől megfosztaná és keresztyén szempontból is kifogástalan ártatlan szórakozásokká tenné azokat az egyház természetével annyira ellentétes mulatságokat, amelyekhez a mostani rendszer, illetve rendszertelenség mellett az egyháztanács sokszor legjobb akarata ellenére is folyamodni kénytelen az egyház fentartása érdekében. Egyházmegyénk gondnoka csodálatos finomsággal és keresztyéni alapelvek alapján kezelte ezeket a kérdéseket. Ezek a kérdések már a tavalyi carteret-perth amboyi konferencián is tárgyalás alá kerültek, de ott is, itt is csak a megbeszéléseknél maradtunk velük. De addig keresünk, tárgyalunk, mig végre rámutat az Ur arra a megoldásra, amelyet a legjobbnak tart számunkra. Geleji Katona-féle kánonok. (Előadója Vincze Károly cartereti lelkipásztor volt.) Ezeket a kánonokat (amint régen az egyházi törvényeket nevezeték) Geleji Katona István erdélyi magyar ref. püspökről nevezték el, mert ő volt az, aki azokat az 1646-iki szatmári református nemzeti zsinat végzései alapján 100 pontba összefoglalta. Ez az előadás szinte a 200 esztendővel ezelőtt elhunyt magyar ref. elődnek a lelkét varázsolta a konferencia helyéül szolgáló imaterembe. Láthatták és látták is a konferencia résztvevői, hogy amiket némelyek újnak és szokatlannak képzelnek a független papok munkájában és felfogásában, annak nagy része nem más, mint egykor törvényben megparancsolt, de könnyelműen elhanyagolt, igaz, ősi, magyar református dolognak a felelevenítése. Különösen csattanósan nyilvánult meg ez két dologban: a bibliaolvasás és a temetési búcsúztatás tekintetében. A bibliaolvasás ezelőtt törvényben előirt alkotó része volt a református istentiszteletnek, a hétköznapinak úgy, mint a vasár- és ünnepnapinak. A Geleji-féle kánon is úgy rendelkezik felőle, hogy “azon kegyes olvasás az egyházakban szakadatlan renddel folytatandó’’ (XLVIII. Kánon). A temetéseknél pedig okvetlenül elhagyandóknak rendelte ez a régi törvénykönyv “azokat a haszontalan verseléseket, melyeket örökre eltörlöttünk” (LXXVI. Kánon). Értvén “haszontalan verselések” alat a búcsúztatást, amelyeket valamikor ékes rigmusokban gyakoroltak. Egyházunk és a bolsevizmus. (Előadója volt Nánássy Lajos perth amboyi lelkipásztor.) Röviden és világosan mutatott rá az előadó a materiális és istentagadó világnézetek és az Egyház felfogása közötti kiegyenlithetetlen különbségre. Meggyőzően bizonyította be, hogy nincs igaza a bolsevizmusnak és a szélsőséges szociálizmusnak akkor, amikor az egyházat a munkáskérdéssel szemben közömbösséggel, sőt, mi még rosszabb, kapitálista csatlósággal vádolja meg. Igazságtalan és rosszindulattól vezetett akkor is, amikor a lelkészi kart kapitálista szekértolással vádolja. De ezekkel együtt azt is hangoztatta, hogy az egyháznak a lelki értékek MAGYAR TEMETÉSEK VÁLLALKOZÓJA Tel.: Carteret 364-M JOHN J. LYMAN megyei halott-kém (coroner) 21 LOCUST STREET CARTERET, NEW JERSEY
