Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-04-01 / 4. szám

EGY ÉV A FÜGGETLEN EGYHÁZ ÉLETÉBŐL ESPERESI JELENTÉS Irta és a youngstowni ehm. közgyűlésen felolvasta Sebestyén Endre esperes. (III. Közlemény.) Egyházunk életének vizsgálata hiányos lenne, ha nem terjedne ki annak a kérdésnek a mérlegelésére, hogy egyetemes keresztyén szem­pontból mit jelent nekünk és általá­ban a magyar református vallás min­den hívének a Független Amerikai Magyar Református Egyház? A Krisztus Egyháza egy fundamentu­mon nyugszik, de erre a fundamen­tumra sok mindent rá lehet építeni, amint ezt a mi korunk keresztyénsé­­ge olyan szomoruságosan bizonyítja. Igaz keresztyén élet azonban csak ott lehet, s a hívek mint folyóvíz mellé plántáltatott élőfák csak ott virágozhatnak a keresztyéni élet édes örömeiben, ahol az igaz fundamen­tumra igaz épületeként emeltetik fel az Egyház. Jézus nemcsak megala­pította Egyházát, hanem meg is ál­lapította azokat a szabályokat, ame­lyek Egyháza életében miint kor­mányzó erők kell hogy érvényesül­jenek. Ezektől a szabályoktól bün­tetlenül eltérni nem lehet. A modern protestántizmus, amelyben Amerika átlag protestántizmusa a legszélsőbb szélsőséget képviseli, odavitte a lel­kiismereti szabadság evángéliumi el­vét, hogy ma már az egyéni lelkiis­meret korlátlan tekintélyt követel magának még az Isten Igéjének csal­hatatlan igazságai felett is. Azt ele­get halljuk hangoztatni, hogy: „hi­tünk zsinórmértéke a biblia,” de a valóságban úgy találjuk, hogy a kes­keny ösvényről messze eltévelyedett modern protestántizmus igazi zsinór­­mértékének azt tekinti, ami neki a helyek és idők szerint a bibliából kedves és főként a világi boldogulás lehetőségei szempontjából előnyös. Anarkhia nevet érdemel az a vallási irányzat, amelyik az Isten Igéjével szemben ilyen bűnösen könnyelmű álláspontot foglal el, s a keresztyén, ha lelkének üdve fontos előtte, na­gyon vigyázatos kell hogy legyen akkor, amikor arról van szó, hogy milyen vallási közösségben keresse lelke javát. Mi magyarok méltó büszkeség­gel szeretünk hivatkozni azokra az értékekre, amelyeket sokat Imegpró­­bált, de a sok megpróbálásokban is igaz eszményekért lelkesülő fajunk az emberiség javára kiterm'elt. Faji megpróbáltatásunk mostani gyászos napjaiban nagy vigasztalás és a jobb jövőérti aggodalmasságban nagy megkönnyebbülés forrása valóban a történelmünk tanúságai felett való komoly eszmélődés. Hadd mutassak itt rá egy olyan magyar kincsterme­lésre, amely csodálatosképen figye­lemre alig méltattatik, de amely he­gyen épített városként kellene hogy tündököljön minden magyar, s külö­nösen minden magyar református lélek előtt. Vallom teljes hittel és teljes meggyőződéssel, hogy a refor­máció világossága által megtisztított világkeresztyénség életében nincs egyetlen egy népe az Istennek, amely egy egész alkotmányában anv­­nyira ékesen elrendezett egyháztes­tet tudott volna maga között felépí­teni, mint amilyent felépített a ma­gyarországi református Egyház né­pe. A sok református keresztyén ne­vet hordozó egyháztest között olyan a mi Egyházunk, mint egy király. Tanban, szervezetben, redben, lelkű-

Next

/
Thumbnails
Contents