Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-02-01 / 2. szám

11 világító torony Rovatvezető: NÁNÁSSY LAJOS. KÉRDÉS: Elismerik-e a független re­formátusok magyar reformátusoknak azo­kat, akik a Reformed Church in the U. S. felekezethez tartoznak? FELELET: Mivel magyarok, termé­szetesen, hogy elismerjük őket magyarok­nak. Mivel a Reformed Church in the U. S. egyik református közössége a keresz­­tyénségnek, épen úgy elismerjük őket re­formátusoknak, mint a franciaországi, hal­­landiai és svájci reformátusokat. A különb­ség közöttünk az, hogy ők nem a magyar református egyház és a magyar reformá­tus vallás hívei, hanem a Reformed Church in the U. S. által képviselt református ke­­resztyénséget képviselik. Azt ugyanis tudni kell, hogy a világ e református egyházai más-másirányu tra­díciót, felfogást és irányzatot szolgálnak. Mi reánk nézve a magyarországi refor­mátus egyház hitrendszere, hagyományai és áldott emlékei a legbecsesebbek, és épen azért alakult meg az amerikai füg­getlen magyar református Egyház, amely a magyarországi református Egyháznak amerikai hasonmása. Mi úgy gondolko­dunk, hogy ha a jó Isten kegyelméből magyar reformátusok vagyunk, egyházi és vallási vonatkozásunkban is meg kell tar­tanunk magyar református jellegünket a magyar református egyházban és annak vallásában. De azt mondhatná valaki, hogy úgyis eljön az idő, amikor a független ma­gyar református Egyház templomaiban is angolul kell szolgálni, miért kell akkor a magyar jelleget annyira kidomborítani? Erre feleletünk az, hogy a magyar refor­mátus Egyház és vallás nem a nyelvben keresendő. Mi nem azonosítjuk magunkat az amerikai protestántismussal, amelyet szomorú képet mutató ellenpártokra szag­gatott a fundamentális és liberális irány­zat ; amely amerikai protestántismus olyan hütlenül sáfárkodott a reá bízott dolgok­ban, hogy ma több, mint 50 millió ember egyén cl az Egyesült Államokban, aki egyetlen egy felekezethez sem tartozik; amely amerikai protestántismus olyan szé­gyenletes törvényeket erőszakol keresztül, amikből az országra kár, lakóira pedig demoralizáló elzüllés háramlik. A II. Hel­vét Hitvallást valaki elintézheti egy kéz­­legyintéssel, de mi boldogan ragaszkodunk hozzá, mert benne határozatott hitirány bontakozik ki, ami a magyarországi refor­mátus Egyházat is nagygyá és virágzóvá tette, mig komolyabban ragaszkodtak hoz­zá. Nem kicsinyeljük le a heidelbergi ká­tét sem, noha megjegyezzük, hogy, mint neve is mutatja, az nem hitvallás, haneím vallásos oktatásra szánt kézi könyv, amely­nek nagyobb részét az apostoli hitvallás, tízparancsolat és úri imádság magyarázá­sa foglalván el, e kérdésekről nem taníthat mást, mint a római vagy keleti egyház. A mi híveink akkor is megmaradnak a hit­vallásos magyar református egyházban és vallásban, amikor már angolul hallgatják az Isten igéjét és hitbeli felfogások merő­ben eltérő lesz az amerikai protestántiz­­mus irányától, amelyet a Reformed Church in the U. S. nevet viselő felekezethez tar­tozó magyar reformátusok magokévá tet­tek. De valaki azt mondhatná erre: mire való a hitvita, hát nem elég, ha Krisztus­ban egyek vagyunk, tekintet nélkül arra, hogy milyen felekezethez tartozunk? Ter­mészetesen, ha Krisztust teljesen megér­tenénk, nem is volnának különböző fele­­kezetek. De a Krisztus megértéséhez az is hozzá tartozik, hogy ne legyenek egymás mellett és egymás ellen dolgozó feleke­zetek, mert Neki ilyen tervei nem voltak. Megérti az Krisztust, aki napi-rendre tér a felett, hogy a magyarországi református Egyház amerikai gyermekei hét különböző felekezetre vannak tagolva és helyesli ezt az állapotot? Ezt Krisztus nem helyesel­

Next

/
Thumbnails
Contents