Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-10-01 / 10. szám
székben való ülésnek, amleyiken ott ül maga Krisztus is, a hívők királya. “Aki győz, megadom annak, hogy az én királyi székembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az Ő királyi székében” (Jel. 3-21). Ebben pedig az idvezültek felmagasztaltatása és minden bűn, kisértés, és alantas erő felé való emeltetése ábrázoltatik ki. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki Pál apostol is, mikor azt írja: “Annakokáért mindent elszenvedek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való idvességet örök dicsőséggel egyben. Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is. Ha tiirünk, vele együtt fogunk uralkodni is” (II. Tim. 2,10-12). Itt egyúttal a Krisztussal való sorsközösség gondolata is kifejezésre jut. Egy másik szép képben pedig amaz életnek az ünnepélyes vidámsága, örömteljessége talál emberi nyelven való kifejezést: nagy vendégségnek neveztetvén. "Mondom néktek, hogy sokan élj cinek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában” (Mátéé 8-11). Az utolsó vacsora szó moruságának ellensúlyozására is az örök életnek elválással meg nem zavarható örömeire mutatott rá az Ur Jézus, mikor az Ő eljöveteléig érvényben lenni rendelt Úrvacsora folytatásaképen rámutatott egy mennyei lakomán való újra találkozásra, mondván: “Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor ujan iszom azt veletek az én Atyámnak országában” (Máté 26-29). Az örök életnek azt a könnytől, fájdalomtól, sóhajtástól, haláltól való mentességét fejezi ki az Ur Jézus a talentomokról szóló példázatban is, mikor a Gazda igy szól a hu szolgákhoz : “Jól vagyon jó és hü szolgám, kevesen voltál hü, sokra bizlak ezután; menj be a te uradnak örömébe” (Máté 25, 21, 23). Ismét más szempontból, mint földi életünk végcélját, minden fáradozásunk elmúlását, otthonra, pihenésre találásunkat, bemutatni akarva nevezi az Írás az örök életet mennyei hazának, maradandó városnak, a menyei Atya hajlékainak, melyeket Krisztus készít elő az övéinek, hogy legyen hol kipihenniük a földi vándorlás, a hazakeresés fáradalmait (Zsid. 11,13-16; Ján. 14, 2-3). És neveztetik végül olyan szent és boldog állapotnak, melyben a hívők “az Isten királyi széke előtt vannak; és szolgálnak neki éjjel és nappal az Ő templomában; és aki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettük. Nem éheznek többé, sem nem szomjuhoznak többé, sem a nap nem tűz rájok, se semmi hőség: mert a Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet” (Jel. 7, 15-17). Imé, ilyen gazdag és ilyen sokoldalú a Biblia az örök életnek a mi felfogási képességünkhöz alkalmazott szemléltetésében. És ez annak egyik bizonysága, hogy a mi idvességünk Istene azt akarja, hogy az örök életről szóló tanítását szent és komoly igazság gyanánt fogadjuk el. Komoly és szent meggyőződéssel vallja azért minden hivő: “Hiszem az örök életet”. Erről az örök életről fogunk legközelebbi cikkünkben egy pár dolgot megemlíteni. SÜRGÖNY! PÉNZKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA CSAK $1— Európai bankösszeköttetéseink rendszerint az elküldéstől számított 12 óa alatt kiutalják a £& PÉNZKÜLDEMÉNYEKET. KISS EMIL Bankháza 4th A ve.—9th St. NEW YORK
