Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
13 SZEMLÉLŐDÉS Tüdőbetegek imádság-szövetsége. A tüdővésznek leküzdése minden ország egyik legfontosabb társadalmi kérdése. Az újabb időkben minden országban hatalmas erőfeszítéseket tesznek e kérdés sikeres megoldására. A munkában részt vesznek az államok kormányai, a társadalom és újabban bevonják a munkába magukat a betegeket is. Legújabban pedig maguk a betegek fognak össze a betegség elleni harcra. És mivel emberek, még pedig beteg emberek: Istennek segítségével akarják harcukat megharcolni. Imádkozni akarnak Istenhez minden nap, hogy ezt az egyiptomi csapásoknál borzalmasabb csapást hárítsa el az emberiségről. Imádkozni akarnak Istenhez minden nap, hogy kiáltásuk minden nap segedelemre hivja annak a Jehovának az irgalmasságát, aki magához engedte és meghallgatta a szenvedő Izráel kiáltásait. Ebből a célból tehát egy “Tüdőbetegek Imádság-Szövetsége”-t (Tuberculosis Prayer League) alakítottak, melynek minden tüdőbeteg szanatóriumban fiókjai szerveződnek. A tagoknak a szövetségbe való belépésök előtt fogadalmi nyilatkozatot (Pledge of Membership) kell aláirniok. A fogadalom magyar fordításban eképen szól: “Komolyan törekszem arra, hogy a mindennapi csendes óra kezdetén, avagy egyszer naponként időt szenteljék közös csendes imádkozásra, amelyben a Jézus Krisztus nevében kérem az Atyát, hogy öntse ki áldását a tuberculózis elleni küzdelemre; hogy valami hathatósabb orvosság adassék nekünk; és hogy minden szenvedőnek adassék erő győzedelmeskedni az Ő akarata szerint.” ....Imádságának szavait mindenki maga választhatja meg. Azonban Útmutatásul vannak rövid minta imádságok. Ezek közül való következő: “Irgalmas Atyánk, lelkeknek szerető Istene, tekints le a te népedre, akik ide lent szenvednek és egészség nélkül szűkölködnek. Add, hogy felépülhessenek, vagy Nálad nyugalmat találjanak. Áldd meg azokat, akik segitik őket és koronázd sikerrel törekvéseiket, ama Nagy Orvos, az Ur Jézus Krisztus által. Amen.” Klasszikus szavak. Rákosi Jenő, a legnagyobb magyar ujságiró, aki különben a római katholikus egyház hűséges fia, vezércikkben foglalkozik a Magyarországot fenyegető felekezeti villongások vészt jósló jelenségével, cikkéből idézzük a következőket: “Csak nagy, esetleg máglyára is elszánt egyéneknek tanácsos az egyházak históriai integritásához és világi szerkezetéhez hozzányúlni merész kézzel. Mert az egyháznak legfontosabb intézmények egy állam kebelében, amelyeknek egyetértő szolgálata bár csak a lelkiekre vonatkozik, a legnagyobb és semmivel nem pótolható, vagy helyettesíthető üdvös hasznot cselekszik a nemzetnek. És viszont szörnyűbb rombolást tehet a nemzetben az egyházak közt kitört háború és egyenetlenség, szörnyűbbet mint bármely pártviszály”-. A F. M. R. E. rég megadta. A szegedi“Egyházi Híradó” hírei között “Megadjuk!” cimmel ezt olvassuk:” Az egyház iránti áldozatkészség meszsze világitó példáját olvassuk a jugoszláviai reformátusok lapjában, a “Magvető”ben, a melyet lelkes reflexióval együtt közlünk: “A debeljácsai egyházmegyei közgyűlés nagy szótöbbséggel elfogadta az egyházmegyei tanács azon javaslatát, hogy egyházmegyénk fenntartásának, a missziói munka folytatásának költségeit saját erő forrásaiból teremti elő. A jugoszláviai reformátusok ebben a tekintetben elsők a régi magyarországi egyetemes egyházakhoz tartozott részek között, kik nem támaszkodnak semmi külső támogatásra, hanem maguk lábára állnak s a maguk emberségéből akarnak megélni. Amidőn őszintén örvendezünk a jugoszlávia reformátusok szép tettének, meg kell állapitanunk, hogy az elsőség ebben a tekintetben a Független Amerikai Magyar Ref. Egyházat illeti meg. Ravasz László riadója. Ravasz László püspök a dunamelléki egy házkerület közgyűlésén a többek között ezeket mondotta : “ A magyar protestántizmus és a ma
