Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-03-01 / 3. szám
7 A MAGYAR REFORMÁTUS EGYSÉGÉRT. — Baltazár püspök levele — Főtiszteletü Baltazár Dezső, debreczeni püspök, aki két amerikai utján személyesen ismerkedett meg az amerikai magyar reformátusok egyházi életének problémáival, élénk figyelemmel kiséri az amerikai magyarság életét, s különösen a magyar református eseményeket. Bizonyítja ezt az is, hogy amikor értesült arról, hogy a Független Amerikai Magyar Református Egyház elnöksége felhívással fordult a különböző csoportokban élő, egymástól elszakadt református magyarsághoz az irányban, hogy keressék meg egymás között az egységre vezető utat, s egyesüljenek egy minden református magyart magában foglaló, önfenntartó és teljesen önálló független Amerikai Magyar Református Egyházban, azonnal időt vett magának arra, hogy e nagy fontosságú dologban a maga véleményét megnyilvánitsa, s jó tanáccsal is szolgáljon Amerikában élő testvéreinek. Véleményét, amelyet Sebestyén Endréhez a Független Amerikai Magyar Református Egyház espereséhez intézett, alább adjuk egész terjedelmében: Nagy tiszteletű Sebestyén Endre esperes urnák, Duquesne, Pa. Kiáltványotokat olvastam az Amerikai Magyar Népszavában. Nemcsak jó, hasznos és igaz, hanem gyönyörűséges is. Az igazi magyar kálvinista lélek szól benne vallása és vére iránti hűségének magasztos mértéke szerint. Lehetetlennek tartom, hogy akik olvassák, meg ne értenék és át ne éreznék. És ha nem is lesznek hajlandók — bizonyára csak anyagi nehézségek miatt — egyelőre beállani az amerikai független Egyház szent zászlója alá, minden esetre megértéssel és elismeréssel fogják nézni apostolságotokat. És ennek folytán megszűnik az ádáz harc és beáll a békesség, amelynek égboltja alatt áldások fejlenek és érnek. Az iránt is meg van a teljes reménységem, hogy a három nagy denomináció, amely az amerikai magyar kálvinizmus sorsával olyan szeretettel foglalkozott, be fogja látni, hogy a független egység keretében fejtheti ki az amerikai magyar reformátusság az Isten országa építésére szükséges és az Isten dicsőségéhez alkalmatos és méltó erőket, nem pedig szétszakadozva és egymással tusakodva . Amerikával vonatkozásban engem nagyobb közéleti boldogság nem érthetne, s e nemben nem áldhatna meg jobban, s igazabb örömmel az Isten, mintha a szeretet kötelékében, mint egy szent testet és lelket láthatnám szeretett amerikai testvéreimet. Debreczen, 1926 január 29-én, Dr. Baltazár Dezső. * KÖNYES SZEMMEL.... A válaszokból, melyek az egységre hivó Felhívásra az esperesi hivatalhoz érkeznek, az alábbiakban adjuk egy kis egyházközség levelét annak bizonyságára, hogy a kisebb helyeken talán legtisztábban látják azt a kétségbeejtő helyzetet, melybe az amerikai magyar reformátusság az eléggé meg nem gondolt ide-oda csatlakozások következtében sodródott: Nagytiszteletü Esperes Ur: A ....i gyülekezet presbitériuma 1926 évi január 31-én foglalkozott az egységesítést szolgáló felhívással. Kicsi kis egyházunk könnyes szemmel látta a múltban is magyarságunk szerteszóródását. Az apák vezéreinek tehetetlensége, rövidlátása és egyéni nagyravágyása belevit'
