Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-12-01 / 12. szám
27 SZÉPIRODALOM KARÁCSONYEST A MAGYAR FALUBAN. Irta: Szigethy Ferenc. Kigyul egy csillag fent az égen Titokzatos szent messzeségben. S utána tíz, húsz száz csillagláng — Minthogyha sorba gyújtogatnák . Mintha az ég nagy ablakán át Karácsonyfát kigyulni látnánk! És az utcánkban senki sem jár, Magam állok az ablakunknál. Csend van: érzik már mindenünnet, Hogy kezdődik a szent nagy ünnep. Tegnap milyen más este volt itt — Most egy kapuszárny becsapódik. S tipegő, apró, fázó léptek Mindig, mindig közelebb érnek. Gyermekek jönnek egy csoportban Tarisznyával, kezükbe bot van. Olykor hangosan felnevetnek, Házakhoz énekelni mennek. — Szemben velem amott egy ablak: Ott bent gyertyákat gyújtogatnak. A ház mögül a hold épp feljő — Bentről megszólal most egy csengő. Gyermek szemek nagy tágra nyílnak — Ez az este, öröm, áhitat! S szinte hallom: felettem szállnak Suhogva szálló angyalszárnyak! A SZENTKUTI NÉMA. — MONDA. — Irta: Gyökössy Endre. Szentkuti — Péteri és Félegyháza között elterülő puszta. A közepén tiz, húsz ház verődött csoportba. Toron,ytalan kis kápolnájába járnak a szentkutiak imádkozni, énekelni. Czebe András is Szentkuton lakott. Egyetlen fia volt Tóni, akit tiz esztendős korában a maga mesterségére fogott: — Tóni fiam, lesz-e belőled jó juhász? — Lesz, édes apám! — Van-e hozzá kedved? — Más n,em is lennék. — Akkor holnap kijössz velem a pusztára. — Csak már most mehetnék! Ekkor azonban hirtelen elborult a Tóni gyerek arca: — Vasárnaponkint bemehetek-e Félegyházra? — Nem igen, fiam! — Miért? — Mert a juhok, a bégető kis báránykák vasárnap is legelnek. Akkor is ki kell hajtani a pusztára. Ott pedig nem csaphatod el szabadjára. Vele kell maradnod. A juhásznak a vasárnap is a dolog napja. — De én vasárnap a templomba szoktam járni, édes apám! Eddig soha el nem mulasztottam. Ott voltam mindig a kántor bácsi mellett. Olyan szépen szól a félegyházi templom orgonája. De elhallgattam! De elénekelgettem mellette! — Bizony, Tóni fiam, ha juhász lesz belőled, nem igen juthatsz el a templomba. A pásztor-ember temploma a gyönyörű mező. Orgonája a dalos pacsirta. Énekeskönyve a tisztán mosolygó ég. Sok szépet olvashatsz abból.
