Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-11-01 / 11. szám
7 Végül pedig még egyet. Az egyház, ha vér és köny árán is, — nem csak hogy megmaradt Mexikóban, de sőt erősebb lesz. Elmélyültebb, spirituálisabb. Nem azért, mert történetesen a római egyház az, amelyet üldöznek, hanem azért, mert a vallást, ha csakugyan a szívben gyökerezik az, megölni nem lehet. Ép igy a magyar protestantizmus, közelebbről a református egyház is megerősödve fog kikerülni abból a harcból, amelyet most reáerőszakolnak. Nem azért, mert református, hanem mert a lelkiismereti szabadságot és a legtisztább nemzeti eszmét képviseli. A harcot elitéljük s ha másutt nem, de Isten előtt felen! fognak érte azok, akik felidézték. Tudjuk nagyon jól, hogy nagyobb veszedelmet fog jelenteni, ha, akik kezdik önmagukba nem szállnak, — mint a háború és két forradalom. Regnum Marianumba azonban nem egyezünk belé. Mi Regnum Christianumot akarunk ! TÖRTÉNELMI DÁTUMOK A “Kereszt” római katholikus újság egyik írója a következő történelmi dátumokat tárja olvasói elé: Krisztus Urunk parancsára a római katholikus egyház megalakult a 33-ik évben az első pünkösd ünnepen, Luther Márton a lutheránus felekezetet 1517-ben, Kálvin a kálvinista felekezetet 1536-ban alapította. Ebből tehát világos, hogy a római kathalikus egyház az egyedül igaz, törvényes és istenieredetü alkotás? Mikor a “Kereszt” jámbor' olvasói a jezsuita iró fenti okoskodását elolvassák és beveszik, fejüket csóválgatva csodálkozhatnak azokon a megátalkodott lutheránus és kálvinista eretnekeken, hogy miért tusakodnak az igazság ellen és miért nem térnek vissza az egyedül idvezitő egyház kebelébe? Hiszen olyan világos, mint a Nap az égen, hogy Krisztus Urunk parancsára a róm. kath. egyház állott elő e földön, a többi felekezeteket pedig emberek alapították. Ha nem foglalkoztunk volna egyház és világtörténelemmel, továbbá dogmatörténelemmel, hanem a tetszős látszat után indulnánk, talán mi is bedőlnénk a tiszteletreméltó páternek és gondolkoznánk a felett, hogy nem helyesebb volna-e elfogadni a kősziklát, amit odaát a pápai intézményben vélnek feltalálni? De mivel szeretünk gondolkodni és tanulni, mi is adunk a “Magyar Egyház” olvasói elé egy pár történeti dátumot: Krisztus után csak a 600. évben lépett fel legelőször római püspök azzal az igénnyel, hogy ő egyetemes püspök, vagyis a pápa. Krisztus után csak a 787. évben szentesitették a képek és ereklyék tiszteletét. Krisztus után csak 1077. ben lépett fel a pápa azzal az igénnyel, hogy a világi hatóság felett áll. Krisztus után csak 1090. ben vezették be a rózsafüzér használatát. Krisztus után csak 1095. ben tették kötelezővé a papi nőtlenséget. Krisztus után csak 1190. ben adtak felhatalmazást a bűnbocsátó levelek árusítására. Krisztus után csak 1215. ben tették kötelezővé a papoknak mondandó magán gyónást. Krisztus után csak 1415. ben tagadták meg a kehely használatát a világiaktól a szent eukharisztiában.
