Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-08-01 / 8. szám
Volume V. August, 1926. Number 8. Editor-in-Chief: MAfVAR FGYHA7 Associate Editors: Endre Sebestyén Editor: Geo. E. Borsy-Kerekes IMuIM Cu I n Al MAGYAR CHURCH Published monthly. Subscription: $1 a year Louis Nánássy — and — Charles Vincze Entered as Second-Class Act of March 3, 1879. — 1103, Matter, March 30th, 1922, at the Post Office at Duquesne, Pa., under the Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in Section Act of October 3, 1917, authorized April 14, 1922. “SEMMIBE VETT VENDÉGFOGADÓ” — Erdély uj református püspöke az egyházfegyelemről. — Az uj erdélyi református püspök Makkay Sándor dr. lett. Neve ismerős olvasóink előtt, mert már több Ízben megemlékeztünk róla. Valakit azonban még nem ismerünk igazán, ha csak a nevét ismerjük. Sokkal igazabban megismerhetünk valakit a gondolkozásából. Doktor Makkay Sándor püspökre is áll ez. Nevének puszta ismereténél sokkal jobban megismerhetjük őt az ö gondolkozásából. Ebből a célból közöljük legutóbb megjelent könyvének (Öntudatos kálvinizmus) az egyházfegyelemre vonatkozó részét, mely világosan mutatja, hogy az erdélyi magyar reformátusok uj püspöke alatt az igaz kálvinista egyházi életnek korunkban nem tapasztalt kialakulása várható Erdélyben. “Az élő egyháznak a méltósága és a hatalma is megvan — írja Makkay Sándor püspök. — Az eddigi kálvinista egyház a méltóságát és hatalmát jogi szankciókban kereste. A lelki egyháznak ennél félelmesebb és szentebb hatalma van: a kulcsok hatalma, amelyet Krisztustól nyert, de amelyet elhanyagolt, elfelejtett és eldobott magától. A Heidelbergi Káté 83-ik kérdése megállapítja, hogy a menyország kulcsai, melyek az egyház kezében használatra vannak, az evangyéliom prédikáltatása és az egyházi fenyíték. Ezekkel a menyország a hívőknek megnyittatik, a hitetlenek előtt bezáratik. Az egyház kezében az a legnagyobb lelki hatalom van tehát, mellyel Isten nevében és erejével elvezeti a hívőket az üdvösségre, de ugyanakkor a hitetleneket kizárhatja ebből és lelki halálra vetheti. Az igehirdetés hatalmát itt, ahol elsősorban nem lelkészekhez szólunk, most nem érintvén, az egyházfegyelem kérdésére hívjuk fel a figyelmet. Csak szomorúan természetes, hogy ha egy egyháznak nincs kifejezett hitvallási alapja, az komoly lelki fegyelmet sem gyakorolhat hívei felett. Egyházunk törvényei ugyan említik a hithüségbe ütköző vétségeket, de annak megállapítása csak ad hoc mérlegelés dolga volt a kizárólagos mérték hiányában. így nem csak megeshetett, de szinte elismert gyakorlattá lett egyházunkban a tétlen elnézése,gyakran még presbiterek életében is, olyan vétségeknek, amelyek aztán egyházunkat fegyelmeden, komolytalan, tekintély nélküli és semmibe se vett vendégfogadóvá alázták, amelybe mindenki beléphetett, mindenki csinálhatott, ami tetszett, és otthagyhatta, amikor akarta. Szabad volt benne nem hinni, magukkal kérkedni, nem áldozni, éktelen élettel fertőzni, szabad volt reverzálist adni, más felekezetek templomát és szokásait
