Magyar Cserkész, 1999 (51. évfolyam, 1-2. szám)
1999-01-01 / 1-2. szám
12. oldal Szomszédolás értékek - a szerb kultúra bölcsői: kolostorok, a több száz éves karlócai gimnázium - miatt is. De itt kötötték meg a híres karlócai békét (1699.1.26-án) is, a Török Birodalom és a Szt. Liga (Habsburg birodalom, Velence, Oroszország, Lengyelország) között. A Karlócán kötött béke értelmében a Maros-Tisza köze és Temesvár kivételével a törökök lemondtak magyarországi hódításaikról. &3VI9ÍK. A :?§Mm§ Újvidék Vajdaság fővárosa, több százezer lakossal, a híres Matica Srpska-val (a szerb egyetemes kultúra fontos székháza ma is - a múlt században, Budapesten tanult egyetemisták alapították), színházakkal, tv és rádióállomással, melyek a Vajdaság tartomány öt hivatalos nyelvén (szerb-horvát, magyar, román, szlovák és ruszin) játszanak és sugároznak. A Fórum kiadóház nyomdájából kerül ki naponta a Magyar Szó napilap, de igen sok műszakilag pompásan előkészített szépirodalmi mű is. Az újvidéki egyetemen, jobb időkben, 1990-elött, minden további nélkül lehetett néhány karon nemcsak szerbül, hanem magyarul is tanulni (jómagam az újvidéki egyetem szabadkai Közgazdasági Karán matematikát oktattam mindkét nyelven). Emellett a Bölcsészkar Hungarológiai Intézete és a kar tanárai "öntötték" a jövendő magyar tanítókat, tanárokat, irodalmárokat, stb. aÁwmtsvttMmÁ® i mmmM Újvidéket elhagyva, a Tiszával történő egyesülése után (Titel alatt), a Duna újból délnek veszi az irányt Belgrádnak, a valamikori Nándorfehérvárnak, hogy ott egyesüljön a Száva folyóval. Itt található a büszke Kalemegdán vára, melyért 1456 július 21 és 22-én, a híres nándorfehérvári csata zajlott s ahol Hunyadi János győzedelmeskedett a törökön. Ennek emlékére harangoznak még ma is délben a keresztény templomokban, mert a kulcshelyzetű vár megvédésével fél évszázaddal eltolódott a török hódítás Magyarországon. De a nándorfehérvári csata a magyar történelem egy másik dicsőséges alakjára is emlékeztet - Dugovics Tituszra, a legendás hősiességű végvári vitézre, aki az ostromnál egy török zászlótartót - nem bírván másképp vele - magával rántott a mélységbe, így akadályozván meg a saját élete árán a török zászló kitűzését. Dugovics Titusz ezáltal vált és maradt a mai napig is a hazáját bátran védő hazafi jelképévé. Belgrádnak több Száva-hídja, de csak egy Duna-hídja van, Pancsova felé. Különben innen kezdve a Duna jó néhány szigettel "gazdagítja" folyását s ezek között igen élénk a komp, ill. csónak forgalom. A következő híd Szendrő váránál (Smederevo) található Kovin (Bánát) felé, lehetővé téve az utat szűkebb Szerbiából a Delibláti homokvidékre. Szendrő vára ma romokban hever, tragikusan emlékeztetve, hogy egykoron elestével - a törökök általi elfoglalásával - megszűnt a középkori szerb önálló állam. Szendrőd után a Duna lassan búcsúzik Vajdaságtól; elértük a román határt és a Duna talán leglátványosabb szakaszát - a Kazán-szorost. A szoros, a Déli Kárpátokat áttörve, 130 km hosszan képezi a határt Jugoszlávia és Románia (részben Bulgária) között s legszebb része a szoros végén található - a Vaskapu. Hajdan hajózhatatlan volt sziklazátonyai miatt, de gróf Széchenyi István javaslatára 1833-ban szabályozták, míg 1964-1972 között duzzasztógátakat, hajózsilipet és vízerőművet építettek itt. A Duna Vajdaság határait jelöli, vízi útját biztosítja, mezőgazdaságának az öntözővizet, lakosságának a finom halakat jelenti; hidjai viszont embereket, népeket, országokat kötnek össze, áruk és szellemi javak cseréjét teszik lehetővé. S mindez egyik napról a másikra 1999 tavaszán megváltozott, megszakadt a békés együttélés szála Duna és hidjai között - a büszke hidak többsége lebombázva hever a Dunában, várva a jobb napokat, a koszovói tragédia végét, hogy a Balkán térségébe visszatérjen a béke s ez az örökös tűzfészek végre megnyugodjon. A jó öreg Duna pedig tovább hömpölyög, álmélkodva, hogy ugyan mi köze az ő büszke hídjainak ehhez a világégéshez ... Dr. Szórád György
