Magyar Cserkész, 1997 (49. évfolyam, 1-2. szám)
1997-01-01 / 1-2. szám
MAGYAR CSERKÉSZ 13. oldal gyönyörű idejéről” beszél, amikor a katonák is vígadnak. „A legények versenyben mérték össze erejüket, ügyességüket. A lóverseny, futás, rúdmászás, bikával vívott küzdelem győztese, a „pünkösdi király” egy esztendeig, később egy napig első legény volt a faluban. Ő teremtett rendet a mulatságokon, ő szervezte a vasárnapi táncot, ingyen ihatott a kocsmában, minden lakodalomba meghívták. Múlandó hatalmát idézi régi szólásunk: rövid, mint a pünkösdi királyság. Sok helyen a király mellé királynét is választottak. A nagylányok számára ez a nap termékenység- és szépségvarázslás napja is volt. Harmatos fűről mosakodtak, hogy megszépüljenek, ne legyenek szeplősek. A gyermekek hagyományos pünkösdi szokása a királynéjárás. A legszebb kislányt fehérbe öltöztették, fejére koszorút, fátyol gyanánt kendőt tettek. Betértek vele az ismerősökhöz. A kezükben lévő kosárkából virágot szórtak, közben énekeltek. Az ének végén magasba emelték a pünkösdi királynét: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” s közben lekapták róla a fátylat. A ház népétől kis kosarukba süteményt diót, almát kaptak.” (Zsigmond Emese) A tábor főtémája gróf Teleki Sámuel, (Sáromberke 1845 — Budapest 1916) a nagy magyar Afrika-utazó felfedezései voltak. Teleki a göttingen-i és berlini egyetemeken tanult természettudományokat, majd katonai szolgálatba lépett, később országgyűlési képviselő volt. Majd Höhnel Lajos tengerésztiszt kíséretében Afrikába utazott. 1887. április 12-én érték el a Kilimandzsárót. Teleki elsőnek hatolt fel az örök hó határáig. Elsőként mászta meg a Kenya hegységet is. 1888-ban felfedezték Afrika két nagy sóstavát, melyet Rudolf, illetve Stefánia-tónak neveztek el, és a Rudolf-tó déli partján egy működő tűzhányót, ezt Höhnel Telekiről nevezte el, ma is így szerepel a térképeken. Expedíciójuk Afrika felfedezésének történetében igen nagyjelentőségű. A zürich-i cserkészek csapatújságja a ’’Platybelodon” tréfás, sőt olykor ironikus hangnemben platyolja oda mondanivalóját. De meg lehet belőle tudni sok hasznos dolgot is. így a környezetvédelemre emlékeztet a következő tájékoztatásuk: ’’Szemétség! Mindenki dobott már el szemetet az erdőben, mert nem tudott mit kezdeni vele. De nagyon kevesen tudják, hogy milyen sokáig fog az a szemét ott heverni, mire elbomlik és eltűnik az avarban. Ezért most bemutatjuk a leggyakoribb szemetek élettartalmát: gyapotholmik 1-5 év cigarettacsikk 5 év Plasztikzacskók 10-20 év Bőr 50 év Aluminiumdobozok 500 év Üvegek végtelen Plasztiküvegek végtelen Plasztikhab (styropor) végtelen Ennek a tábornak is, mint 1997-ben a világ bármely pontján majdnem minden tábornak az eső volt a fő problémája. Erről ezt olvashatjuk a Platybelodon-ban: „Bármelyik napra esik Pünkösd, mindig épp akkor kezdődik egy esős időszak. Ha nem esik az eső, akkor ömlik, esetleg zuhog. Bevált cserkésztapasztalat: egy igazi cserkészsátor mindig beázik. Ilyenkor tábortűz helyett táborvizet kell tartani. Sok év tapasztalata: az eső akkor áll el, amikor a cserkész hazaér.... PLATYBELODON — (Zürich) A magyar küldöttség a lett jubileumi táborban A lettek Jubileumi Táborában Fischer Viktor bá' A Külföldi Lett Cserkészszövetség és a Lett Leánycserkész Mozgalom 7. jubileumi tábora keretében ünnepelte fennállásának 85. illetve 75. évfordulóját. Mivel ezt a tábort New York államban rendezték meg, alkalom nyílt arra, hogy a new york-i körzetből küldjünk képviseletet. A csapatparancsnokok javaslata alapján igyekeztünk csapatainkból egy-egy cserkészt jelölni. Megérkezésünk után azonnal ebédhez vezettek, miután bejelentkeztettek és mindannyiunknak tábori trikót, jelvényt és velemjárót adtak. A magyar képviselet volt az egyetlen más nemzetiségű csoport. Tóth Péter st.
