Magyar Cserkész, 1989 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1989-01-01 / 1-2. szám
MAGYAR CSERKÉSZ 9. oldal Az idei év tehát az USA New Jersey államából való New Brunswick fiú- és leánycserkészeinek győzelmét hozta, amit a versenyparancsnok az eredményhirdetésnél ki is emelt. Az akadályversenyt — mint már hosszú évek óta — a fiatal vezetői nemzedék tervezte és vezette, és most is kitűnően. A parancsnok Horváth Mihály est., a 22-esek parancsnoka volt Clevelandból. Az első korcsoport pályáját Szajkó Árpádné est. washingtoni parancsnok tervezte és vezette törzsével, a másodikét Kószó Péter est. Torontóból, a harmadikét pedig Kovács György est. Clevelandból. Mindhárom versenykeret és az állomások bővelkedtek ügyességet és leleményt kívánó feladatokban. „Hun” harcosok a csatába indulnak Keretmeséül ez évben Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című közkedvelt, klasszikus regény szolgált. Minden őrs ismerte a történetet, másként nem is boldogultak volna feladataikkal. A cserkészeknek egyénileg (no meg szülői segítséggel) vagy őrsi keretben el kellett olvasniuk a könyvet. A fiatalabbak a regényt érdekes, de nehéz olvasmánynak mondták. Az idősebbek véleménye jobban megoszlott. Az akadálypályát fárasztónak, hosszúnak, de élvezetesnek találták. Néhány vélemény: Az első korcsoportból: „Szerintem jó volt, csak sok helyen nem értettem, hogy mit kell csinálni. Mondjuk, amikor a felnőttnek a fiát eladták, az apa sírt, mi meg nem tudtuk, hogy mit csináljunk.” „Legjobb volt a számháború.” „Legjobban tetszett, amikor le kellett csúszni azon a hintabigyón.” „Nem tetszett, amikor meg kellett találni az északot.” „Finom volt az enniveló.” Egy új lányőrsvezető: „Kicsit féltem először, mert most vittem először őrsöt, de amikor elkezdődött, nagyon élvezetes volt minden. Jól ki volt tervezve, de egypár program kicsit hosszú volt (mégis élvezetes).” Egy másik őrsvezető: „Nagyon jól éreztem magam, nagyon élvezetes volt. A pálya volt a legjobb. Az ennivaló is jó volt, a tábortűz is. Az nem tetszett, hogy sok pontot vesztettünk.” Egy harmadik őrsvezető: „Az tetszett nekem, hogy nemcsak a pálya számított, de minden összekapcsolódott vele. De nehéz volt, hogy annyit kellett készülni az akadályverseny előtt. Ez az előkészülés talán segített, hogy jobban beleéljük magunkat. Őszintén: nagyon jól éreztem magam.” A második korcsoportból: Jó volt látni a régi barátnőmet és jó volt újra kijönni a természetbe. Az állomások a pályán nagyon jók voltak, de nagyon vizes és mocsaras volt minden a sok esőtől és nagyon hideg volt. Kell egy új ajtó a budira. De tulajdonképpen nagyon jól éreztem magam.” Őrsvezető: „A pálya érdekes volt, de túl sok ‘részletet’ kellett tudni. A pontozók nagyon jól beleélték magukat a mesébe. Érdekesebb lett volna, ha huriöltözetben lettünk volna.” Szerkesztői üzenet ennek az őrsvezetőlánynak: a hurik nem illettek bele a történetbe. Attila már 453-ban meghalt, a hurik pedig a mohamedán hit paradicsomi élőlényei. Mohamed 570-ben született. A harmadik korcsoportból: „Az esti pálya volt a legérdekesebb. Élveztem a színészkedést, ahogy a pontozók vezették az állomásokat. Nem tetszett a hideg idő. Máshogy meg voltam elégedve.” „Tetszett a program. Megtanított minket, hogy ha együtt dolgozunk, sokkal könnyebb minden. A rossz dolog sajnos az volt, hogy az idő nem a legszebb. De azért szerettük az akadályversenyt (egész őrsünk elsőéves cserkész), és eljövünk megint boldogan.” „Tetszett a pálya, minden jól összeillett. „Görög” lányok a Sík Sándor cserkészparkban
