Magyar Cserkész, 1989 (40. évfolyam, 1-2. szám)

1989-01-01 / 1-2. szám

4. oldal MAGYAR CSERKÉSZ cserkésztestvéreinkről is. Ezek: ft. dr. Eperjes Ernő, dr. Leskó Béla, dr. Sándorffy Gyula és dr. Vareska György. Vezetőtisztünk, dr. Grynaeus Péter jelentette, hogy mi folyt a gyakorlati cserkészmunka terén. Buzdította a csapatokat a fokozott, természetben végzett foglalkozásra. Taglalta az egyes korcsopor­tok problémáit és hosszabban ismertette a próba­­rendszer modernizálását, vele kapseolatban a ké­szülő cserkészkönyvek beosztását és tartalmát. Az új próbarendszert a fiatal tiszti nemzedék írja! Némethyné Kesserű Judit vezetőképző vezető­tiszt azzal kezdte, hogy két évvel ezelőtt mint újí­tást mutatta be a nyelvtudásra vetett nagyobb hangsúly fontosságát és a VK-mintatáborok rend­szeresítését őrsvezetői szinten. Mint mondotta, a kezdeményezés máris meghozta eredményét, ki is terjesztjük ezt a munkát. Utána jellemezte az egyes VK-táborokat, minden világrészen. Az idei táborok újítása a fokozott együttműködés lesz, pl. a segéd­tiszt- és tisztjelöltek is foglalkoznak a mintatábo­rokkal: kézügyességet tanítanak, kirándulást és tá­bortüzet vezetnek. Hangsúlyozta, hogy az idén ma­gyarországi vendégeink is lesznek. Benedek Lászlóné tanfelügyelői jelentése szám­adatok felsorolásával kezdődött. Rövidítve: az utób­bi két évben 171 érettségi vizsgát tettek a jelöltek magyarságismereti tárgyakból. 1955 óta pedig föld­rajzból 785, történelemből 882, irodalomból 299 és művészetből-zenéből 14 sikeres vizsga volt. A vizsgázók száma 1720, ebből 744 fiú és 976 lány. Minden kerületben működnek vizsgabizottságok. „Általában a vizsgázók tárgyi tudása kielégítő, he­lyesírásuk és fogalmazásuk gyakran gyenge ...” A híres filhnorei fenyőkatedrális a Sík Sándor cser­készparkban. A dobogóra állítják fel a szép faragott oltárt. A fatörzseken láthatók az elhunyt cserkész­testvéreink emléktáblái. Nyelvvizsga bevezetését ajánlja. Néhány kitűnő dol­gozat azt bizonyítja, hogy meg lehet és meg kell követelni a magasabb színvonalat! Ha a külföldi magyar társadalomnak új vezetőket akarunk nevelni, a „kiművelt emberfő” nem lehet csak jelszó. Ma­gyar iskoláink rendszerére nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Eischer Viktor külügyi vezető beszámolt szemé­lyes, majd a központi és helyi vezetők kapcso­latairól más nyelvű cserkészekkel. Ha meghívót ka­punk a befogadó országok és idegenben működő cserkészszövetségek vagy csapatok részéről, mindig elmegyünk legalább kisebb küldöttséggel, és mindig szívesen látott vendégek vagyunk. Hozzánk is gyak­ran jönnek más nyelvű cserkészek. Több csapatunk bejegyzett egysége a befogadó ország szövetségének is, amelyből gyakran előnyök is származnak, pl. jó táborhelyek szerzése, hasznos ismeretségek kötése, ezért a kapcsolatokat fenn kell tartani, de ezen felül — és elsősorban — Magyarországot és nemzetünket ismertető alkalom is minden nemzetközi kapcsolat. Derka Attila jelentése a Gazdasági Hivatal és rajta keresztül a Szövetség anyagi helyzetét mutatta be. Nagy számok felsorolása által megállapíthattuk, hogy sokan vagyunk, szét vagyunk szórva és intéz­ményeink fenntartása sok munkát, sok áldozatot kí­ván. Ha pedig hivatásunknak meg akarunk felelni, józan takarékosság mellett a magyar társadalom tá­mogatása is szükséges. Pap Gyula a sajtóosztályról számolt be. Az utób­bi két évben 19 sajtótájékoztatót és számos hosz­­szabb-rövidebb cikket juttattunk el a nyugati ma­gyar újságokhoz, folyóiratokhoz és rádióállomások­hoz. Cserkésznaptárunk és két alapvető folyóira­tunk, a Vezetők Lapja és a Magyar Cserkész ren­desen és időben megjelent. Könyvkiadási progra­munkat is folytattuk, sőt ki is terjesztettük azzal, hogy a magyarországi cserkészmozgalom számára otthon kinyomtattuk Bodnár Gábor: A magyaror­szági cserkészet története című könyvét és fiú-pró­barendszerünk mindhárom kötetét. Megemlítette a jövő tervek között jó ifjúsági könyvek jegyzéké­nek elkészítését, a mai magyar cserkészmozgalom­mal kapcsolatos sajtóhírek tömegének feldolgozását. Végül köszönetét fejezte ki a nyugati magyar tö­megtájékoztató szerveknek azért, hogy híreinket mindenkor készségesen átveszik. Az ügyész és a Fegyelmi Bíróság jelentését ugyan­csak Pap Gyula terjesztette be, nagyon röviden: mint már olyan sok év óta, hála Istennek az utolsó két évben is munka nélkül voltak jogászaink, a cser­késztiszti karban fegyelmi ügy nem fordult elő. A jelentések meghallgatása után az elnök szüne­tet rendelt el, mialatt megtörtént a szavazás.

Next

/
Thumbnails
Contents