Magyar Cserkész, 1989 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1989-01-01 / 1-2. szám
4. oldal MAGYAR CSERKÉSZ cserkésztestvéreinkről is. Ezek: ft. dr. Eperjes Ernő, dr. Leskó Béla, dr. Sándorffy Gyula és dr. Vareska György. Vezetőtisztünk, dr. Grynaeus Péter jelentette, hogy mi folyt a gyakorlati cserkészmunka terén. Buzdította a csapatokat a fokozott, természetben végzett foglalkozásra. Taglalta az egyes korcsoportok problémáit és hosszabban ismertette a próbarendszer modernizálását, vele kapseolatban a készülő cserkészkönyvek beosztását és tartalmát. Az új próbarendszert a fiatal tiszti nemzedék írja! Némethyné Kesserű Judit vezetőképző vezetőtiszt azzal kezdte, hogy két évvel ezelőtt mint újítást mutatta be a nyelvtudásra vetett nagyobb hangsúly fontosságát és a VK-mintatáborok rendszeresítését őrsvezetői szinten. Mint mondotta, a kezdeményezés máris meghozta eredményét, ki is terjesztjük ezt a munkát. Utána jellemezte az egyes VK-táborokat, minden világrészen. Az idei táborok újítása a fokozott együttműködés lesz, pl. a segédtiszt- és tisztjelöltek is foglalkoznak a mintatáborokkal: kézügyességet tanítanak, kirándulást és tábortüzet vezetnek. Hangsúlyozta, hogy az idén magyarországi vendégeink is lesznek. Benedek Lászlóné tanfelügyelői jelentése számadatok felsorolásával kezdődött. Rövidítve: az utóbbi két évben 171 érettségi vizsgát tettek a jelöltek magyarságismereti tárgyakból. 1955 óta pedig földrajzból 785, történelemből 882, irodalomból 299 és művészetből-zenéből 14 sikeres vizsga volt. A vizsgázók száma 1720, ebből 744 fiú és 976 lány. Minden kerületben működnek vizsgabizottságok. „Általában a vizsgázók tárgyi tudása kielégítő, helyesírásuk és fogalmazásuk gyakran gyenge ...” A híres filhnorei fenyőkatedrális a Sík Sándor cserkészparkban. A dobogóra állítják fel a szép faragott oltárt. A fatörzseken láthatók az elhunyt cserkésztestvéreink emléktáblái. Nyelvvizsga bevezetését ajánlja. Néhány kitűnő dolgozat azt bizonyítja, hogy meg lehet és meg kell követelni a magasabb színvonalat! Ha a külföldi magyar társadalomnak új vezetőket akarunk nevelni, a „kiművelt emberfő” nem lehet csak jelszó. Magyar iskoláink rendszerére nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Eischer Viktor külügyi vezető beszámolt személyes, majd a központi és helyi vezetők kapcsolatairól más nyelvű cserkészekkel. Ha meghívót kapunk a befogadó országok és idegenben működő cserkészszövetségek vagy csapatok részéről, mindig elmegyünk legalább kisebb küldöttséggel, és mindig szívesen látott vendégek vagyunk. Hozzánk is gyakran jönnek más nyelvű cserkészek. Több csapatunk bejegyzett egysége a befogadó ország szövetségének is, amelyből gyakran előnyök is származnak, pl. jó táborhelyek szerzése, hasznos ismeretségek kötése, ezért a kapcsolatokat fenn kell tartani, de ezen felül — és elsősorban — Magyarországot és nemzetünket ismertető alkalom is minden nemzetközi kapcsolat. Derka Attila jelentése a Gazdasági Hivatal és rajta keresztül a Szövetség anyagi helyzetét mutatta be. Nagy számok felsorolása által megállapíthattuk, hogy sokan vagyunk, szét vagyunk szórva és intézményeink fenntartása sok munkát, sok áldozatot kíván. Ha pedig hivatásunknak meg akarunk felelni, józan takarékosság mellett a magyar társadalom támogatása is szükséges. Pap Gyula a sajtóosztályról számolt be. Az utóbbi két évben 19 sajtótájékoztatót és számos hoszszabb-rövidebb cikket juttattunk el a nyugati magyar újságokhoz, folyóiratokhoz és rádióállomásokhoz. Cserkésznaptárunk és két alapvető folyóiratunk, a Vezetők Lapja és a Magyar Cserkész rendesen és időben megjelent. Könyvkiadási programunkat is folytattuk, sőt ki is terjesztettük azzal, hogy a magyarországi cserkészmozgalom számára otthon kinyomtattuk Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története című könyvét és fiú-próbarendszerünk mindhárom kötetét. Megemlítette a jövő tervek között jó ifjúsági könyvek jegyzékének elkészítését, a mai magyar cserkészmozgalommal kapcsolatos sajtóhírek tömegének feldolgozását. Végül köszönetét fejezte ki a nyugati magyar tömegtájékoztató szerveknek azért, hogy híreinket mindenkor készségesen átveszik. Az ügyész és a Fegyelmi Bíróság jelentését ugyancsak Pap Gyula terjesztette be, nagyon röviden: mint már olyan sok év óta, hála Istennek az utolsó két évben is munka nélkül voltak jogászaink, a cserkésztiszti karban fegyelmi ügy nem fordult elő. A jelentések meghallgatása után az elnök szünetet rendelt el, mialatt megtörtént a szavazás.
