Magyar Cserkész, 1988 (39. évfolyam, 3-4. szám)
1988-03-01 / 3-4. szám
MAGYAR CSERKÉSZ 15. oldal A MAGYAR CSERKÉSZEK SZÉCHENYI MAGYAR ISKOLÁJA, NEW BRUNSWICK, NEW JERSEY A következő fogalmazásokat a szombati Széchenyi Magyar Iskola tanítványai írták, Gieger Kati st., tanítónő osztályában. Reméljük, hogy a történetek kellemes emlékeket idéznek fel a résztvevőkben és jó szórakozást kínálnak azoknak, akiknek nem volt lehetőségük átélni őket. Gáspár Rubina (11 éves) A tábor Tavaly, amikor a Pennsylvania-i táborban voltunk, volt egy kis balesetem. A csoportunk engedély nélkül elsétált az úszómedencéhez. Mindenki azt mondta, hogy bele fog ugrani a vízbe. Mindannyian úgy csináltunk, mintha bele akarnánk ugrani a medencébe. Én is azt csináltam, amit a többiek, de azt hiszem, hogy egy kicsit túl közel álltam a víz széléhez és beleestem a vízbe. Szerencsére jó idő volt és azon kívül, hogy vizes lettem, semmi bajom nem lett. Jött az őrsvezetőnk és azt kérdezte, hogy ki engedte meg, hogy ide jöjjünk. Mi megmondtuk őszintén, hogy senki sem. Ezt büntetés nélkül megúsztuk. Imrányi Miki (10 éves) Hogyan kaptam öltéseket a lábamba Elvágtam a lábam egy szögön, ami kiállt a budiból a Mintatáborban. A Varga Imre mondta, hogy mondjam meg a parancsnoknak. A parancsnok elvitt a tábori orvoshoz. Az orvos elküldött a közeli kórházba. Három öltést kaptam a combomba. Elfelejtettem az orvos nevét, de emlékszem arra, hogy humoros volt. Amikor berakták az öltéseket nagyon fájt, majdnem sírtam. Oroszváry Chandra (11 éves) A kis macska története A nyáron mentem a táborba és az út oda nagyon hosszú volt. Amikor megérkeztünk, akkor sokáig álltunk a sorban. Én elfáradtam a várakozásban és kimentem felderíteni. Láttam nagyon sok szép levelet, lepkéket, virágokat és madarakat. Én azt hittem, hogy láttam egy rókát. Akkor láttam valamit a tóban. Egy kicsi, fehér macska volt. Én gyorsan beugrottam és megfogtam, hogy ne fulladjon meg. Most a macska az én házamban van. Vigyázok rá. Salopek Kristóf (11 éves) A hinta A táborban elaludtam és amikor felébredtem, akkor ott láttam egy hintát. Kipróbáltam. A hinta nagy, fekete és nehéz volt. Amikor ráültem, akkor lejjeb ment. Ezt többször próbáltam és nagyon fáradt lettem. Reggel megreggeliztem és újra megpróbáltam. Jónak tűnt, de már megint lejjeb ment. „Nem szeretem ezt a hintát” mondtam. És megrugtam. Kemény volt és fájni kezdett a lábam. Kép — szöveg nélkül: számháború. Ezt komolyan kell venni.
