Magyar Cserkész, 1984 (35. évfolyam, 1-4. szám)

1984-01-01 / 1-4. szám

18. oldal MAGYAR CSERKÉSZ Képek és hírek a csapatok életéből RÓMAI HÍRADÓ Október elején mit sem sejtve nyugodtan jöt­tem vissza Rómába. Ám nem maradt senki vezető rajtam kívül. Gondolkoztam is: Egyedül képes le­szek-e. Az elején bejelentettem a szülőknek, ma­gamban a kirándulásokat segítség nélkül lehetetlen vezetni. Ez megrázta őket. Az egyik meg is ígérte, hogy besegít. Azóta is rendszeresen cserkészkedik. Münchenből két egyetemista korú cserkész tanul itt és ők is kezdik aktívan kivenni a részüket a munkában.A csapatalapítással várni akarok. Szeret­ném világosabban látni, mennyien jönnek rendsze­resen. Tavaly elég rendszertelenül jártak. Hadd ér­jen a helyzet még egy darabig. Július 8-án pappá szentelt a bácskai püspök a szülőfalumban. Nagyon szép volt. Természetesen a nép nem fért be a templomba. Ezért szabadtéri mise volt. Egészen cserkésztáborban éreztem ma­gam. Az egészet felvettük magnóra. Még a madár­csicsergés is jól hallatszik. A szentelés után oda­haza dolgoztam. Gyerekekkel foglalkoztam. Mond­hatom, nagyon jól jött a cserkésztudásom, különö­sen a játékokat illetőleg. Egy csomó cserkészelem még a lelkigyakorlatoknál is kitűnően alkalmazható. Szeretettel: Sóti János S.J. Róma, 1984. december 4. Szeretettel köszönti a „Magyar Cserkész’-t a 79. sz. Báthory István esés. (Brüsszel) Az edmontoni cserkészek Gáhorbá látogatásakor 1984 tavaszán. (Ö is a képen van, keressétek meg!) NYUGATI VÉGEKEN 1. Vancouver Ragyogó napsütés. A repülőtéren mosolygó cser­készarcok fogadják a „vándort”. Onnan irány a templom, ahol a legteljesebb nyüzsgés fogadja az érkezőket. 25 éves ezüst-jubileumra készül a két legnyugatibb magyar cserkészcsapat. A csapat múltját felidéző „tablók” és emlékek díszítik a falakat. Egyre sűrűbb a szülők, barátok tömege. Már minden hely foglalt. Telt ház. Több embert nem lehet elhelyezni. A vezetők leginkább annak örülnek, hogy az öreg cserkészek, a csapat­alapító első fiatalok is mind, szinte hiány nélkül itt vannak. Legtöbbje családjával, gyermekeivel jött. Megkezdődik a műsor. Igazi cserkész hangulatú est. A „népi” része tiszta, hamisítatlan. Szülőt és gyermeket egyaránt nevetnek. A többi szám is „ní­vós műsor”! Az elhangzott köszöntések kristály­­tisztán tükrözik vissza a szülők és barátok elisme­rését a cserkészet felé. Számos oklevél kerül kiosz­tásra. Majd véget érni nem akaró baráti beszégeté­­sek, találkozások kedves emléke ködébe merül az ünneplők és az ünnepeltek csoportja. A köszönet ugyan sokakat illet, de legfőbbkép­pen P. Ugrin Béla plébánost, aki hosszú évek óta oly önzetlenül, atyjaként szereti a két csapatot és azok végtelen érdemű, fáradhatatlan vezetőit Ta­kács Józsefet és feleségét Ágnest.

Next

/
Thumbnails
Contents