Magyar Cserkész, 1975 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1-2. szám

— Szóval magyarul tudnak ezek a fiatal vezetőjelöltek? — Mostanság általában cserké­szek és nem cserkész fiatalok aj­kán kopik a magyar nyelv. A szü­lők most nem törődnek annyit a magyar nyelv megőrzésével, mint tették régebben. Ebben a vonatko­zásban a brazil vezetőképző tábor oázisnak számít. Igaz, hogy a tá­borban a cserkészek legjava volt. De akkor is. Biztos vagyok, hogy minden brazíliai magyar cserkész­­csapatban híven őrzik és ápolják a magyar nyelvet. — Különös élmények? — Találkoztam a táborban egy kislánnyal, aki végül is első lett... Érdeklődésemre kiderült: a kis­lány valahol Észak-Brazíliában él, magyar barátok nélkül, évenkénti nagy élménye a cserkésztábor, melyre szívvel-lélekkel készül. Ma­gyarul. Most vezető lehetne, de ahol él nincs magyar cserkészet. Egyetlen gyermek. Kitűnően ír­olvas magyarul. Nemcsak kitűnően a szó megszokott értelmében: majd­nem akadémiai szinten. Persze, a nagyszerű szülőké az érdem! Eze­ket nem fogta el a ,,minél gyor­sabban beolvadás” mételyes láza. Adassék nekik és a hozzá hason­lóknak tisztelet.. . Van egy másik történetem is. Nyolc éves körüli kislány settenkedett körülöttem, lépten-nyomon belebotlottam és aztán nagy barátságot kötöttünk. Búcsúzáskor azt mondtam neki: köszöntőm édesanyádat és gratulá­lok, hogy ilyen nagyszerűen meg­tanított magyarul. A körülállók mo­solyogtak és a kislány elmondta kissé félszegen, hogy édesanyja nem magyar, apja tanítgatta. Ritka eset, de ilyen is van. — Olyan ritka, mint a legendás fehér holló. — Volna még egy történetem a cserkésztisztről, aki különben Észak-Amerikában is járt, a veze­tőképesítést itt szerezte meg. El­mondta nagybánatosan, — bár nem csekély humorérzékkel —, hogy őt sohase hívták a saját nevén. Ré­gebben így köszöntötték: „Áhá, te vagy Gyesza bá fia.” Később, mikor megnősültem és a feleségem vezetőszerepet játszott a magyar kolónia életében, így utaltak rám: A Panni férje. Az előbb hozzám jött egy kis fiú és rámszólt: Tu-Argentína: A 39.lcscs. Tátika és Hóvirág őrse. Argentína: A 39. Magyarok Nagyasszonya loses, tagjai. dóm ki vagy! Te vagy Matyinak az apja. Szóval voltam már az apám fia, a feleségem férje és most vagyok a fiam apja. Leszek-e va­laha én? Nem valószínű.” Argentína — Brazíliából mentél át Argentí­nába? — Igen, csupa kitűnő benyomá­som, élményem volt. Hat magyar cserkészcsapat működik Argentíná­ban, ebből négy Buenos Airesben, a fővárosban. Az argentin gazda­sági helyzet nem valami rózsás, de a négy buenosi csapat most fogott össze, hogy állandó otthont épít­sen magának. Nem akármilyent, — emeletes házat! — Magyar cserkészház lesz, Gá­bor? — Igen, mint ahogy van cser­készház Garfielden (N.J.), New Brunswickon (N.J.), vagy Ausz­tráliában (Sidney). Másutt a vi­lágon is vannak magyar cserkész­házak, otthonok. — A magyar cserkészet egy kis különvilág a nagyvilágban, — ta­pasztaltál-e valamit, hogy a cser­készek tovább is megőrzik a kap­csolatot egymással? — Kétségtelen, hogy a család, a magyar család a megtartó erő ... Egy nagyon messze működő cser­készcsapatunk statisztikájából idé­zek: „Tíz év alatt csapatunkból 25 lány ment férjhez, ebből 22 ma­gyarhoz.” Ez csak azért is szívet­­melegető, mert család, magyar csa­lád nélkül nincs magyar cserkész­mozgalom. Nem lehet. A cserkészet legkisebb egysége az őrs. Maga a család is — cserkész szemmel : őrs. Régebben úgy volt, hogy a csa­ládból csak egy cserkészkedett, rendszerint a férj, illetve apa és ezt a feleség elfogadta, eltűrte, mint amin úgyse lehet változtatni. Manapság mindinkább az a hely­zet, hogy az asszonyok is tevéke­nyen bekapcsolódnak a cserkész­munkába és — ne haragudjanak a férfiak — néha értékesebben. Most vannak olyan cserkészcsapatok, ahol a férj vezeti a fiú- és a feleség a leánycserkészcsapatot. Van olyan helyzet is, amikor egy családból a fiú — immár felnőtt — vezeti a fiú­cserkészcsapatot és nővére a leány­cserkészcsapatot. Van olyan város, ahol az apa a fiú- és lánya a lány­­cserkészparancsnok. Aztán: ahol az anyós a lányparancsnok és a vő a fiúparancsnok ... — Simán utaztál? — Nem mondhatnám. Elutazás­kor New Yorkban úgynevezett „szabad rezervációt” kértem, hogy visszafelé jövet arra a gépre száli­hassak, amelyikre akarok. Ez sok esetben be is vált. Amikor élni akartam a jogommal — Buenos Airesben — közölték velem, hogy ebben a hónapban már nincs hely, mert az összes légijáratok kivontak egy csomó gépet a forgalomból. Nem volt Ínyemre, hogy a jövő hónapig várjak. Mentem Poncius­­tól Pilátusig, mindenki sajnálta, mindenki megmagyarázta a légijá­ratok új politikáját, hogyhát nem akarnak félig üres gépeket indí­tani, stb. Nem tehettek semmit. Végül is kénytelen voltam haza­telefonálni és New Yorkban a Pan American-nél dolgozó ismerőseim révén egy rezervációt szerezni... így kerültem haza, 6

Next

/
Thumbnails
Contents