Magyar Cserkész, 1974 (25. évfolyam, 5-8. szám)

1974-05-01 / 5-8. szám

Magyar zászló a kastli (lombokon Akit augusztus első napjaiban Kastl vára felé vitt az útja, — a városka főterén önkénytelenül is beleakadt az útjelző táblába: „Ma­gyar Cserkésztábor”. Mikor pedig a biirnhofi vadászház irányába gör­dült tovább a kocsink, apró, kis táblák jelezték minden kanyarban, csak erre tovább, a tábor felé. A tíz perces autóút végül is a biirnhofi vadászház mellett kanya­rodva a dombok tetejére vezető, fenyvesekkel körülvett európai cser­készkerület „Petőfi Sándor” nagy­táboráig vezetett. A festői székelykapu előtt, mely a kerület híres ezermesterének, Ti­­hor Péter mérnök-öregcserkésznek tervezése, külön parkoló helyek je­lezték, hogy innen a látogató csak gyalogszerrel mehet tovább. A kapuőrségnél jelentkezve egy sárganyakkendős „tábori rendőr” társaságában indulhattunk csak to­vább a tábor központi parancsnok­sága felé. A kaputól pár méterre, hatalmas, színes tábla jeleszte a hét altábor, — Kiskőrös, Nagykő­rös, Kecskemét, Sárospatak, János vitéz, Bem apó, Kukorica Jancsi és Pató Pál altáborok helyét. Min­den tábor neve egyben jelezte, hogy a Petőfi-jubileum keretében a nagy költő életének eseményei­ből valók a tábor nevek. A táborparancsnokságon a na­postiszt, akkor éppen Goda Mária lcánycserkésztiszt, Clevelandból, — várt bennünket. Mosolygós fiatal cserkészvezető, aki külföldön, Münchenben született és Cleve­­lanban nevelkedett, adott azután tájékoztatást a tábor életéről és mutatta meg később az egyes altáborokat. Itt tudtuk meg, hogy a táborokban 403 leány és fiúcser­kész van jelen, akik 12 országból (USA, Kanada, Ausztrália, Anglia, Belgium, Hollandia, Franciaország, Svédország, Olaszország, Ausztria, Spanyolország és a vendéglátó Né­metország) jöttek össze a nagy­táborra. Utunk először a központi térségen lengő lobogókhoz vitt, ahol három árbóerúdon lengett a magyar zászló alatt a 12 ország lobogó serege, jelezve az egyes or­szágokat, ahonnan a fiatalok ösz­­sze jöttek. A hatalmas térség szélén először a tábori konyhát csodáltuk meg. Itt találkoztunk a tábor helyettes parancsnokával, Mgsr. Varga Gá­bor cserkésztiszttel, a kastli gimná­zium fiúcsapatának parancsnoká­val. Gáborbá, ahogy itt szólították a cserkészek, az élelmezés, beszer­zés főnöke, a tábor szállásmestere volt. Parancsnoksága alatt Kátay Zoltán malmöi cserkésztiszt, fő­szakács vezetésével kitűnő konyhát láttunk. A német hadsereg ambergi páncélos alakulatának két hatalmas, modern konyhaautóján történt a főzés. Az élelmezés, az együtt el­fogyasztott kitűnő ebéd kitűnő volt! Pedig biz’ nem könnyű több mint négyszáz embernek főzni. A konyha után megnéztük a nagyszerű tábori kórházat — saj­nos beteget nem találtunk. A tábor orvosai, Dr. Soltész Emőke, Dr. Szász Levente és velük Dr. Varga Felső kép: A parancsnokság egyrésze; alsó kép: A lányok zászlórudat szereztek. 9

Next

/
Thumbnails
Contents