Magyar Cserkész, 1973 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1973-03-01 / 3-4. szám
Magyar Ezeregyéjszaka Október 30-án, 31.én és november elsején, a newyorki Magyar Cser. kész Szövetség Kulturális és Néprajzi Szakosztályának keretében a newyorki Magyar Házban népművészeti kiállítást rendeztek a cserkészek Cseh Tiborné. Hámos Ottóné és Tokay János gyűjtötték össze a hatalmas néprajzi anyagot newyorki, newjerseyi. connesticuti és penn. sylvaniai magyaroktól. — „Magyar Ezeregyéjszaka’’ volt ennek a kiállításnak a neve, mert csillogó gazdagságában feltárult a magyar kultúra ősi mélysége, érett és nemes szépsége. Közel ezer népművészeti és történelmi értékű tárgy került be mutatásra, szakszerű és ízléses népi tájegységek is képviselve voltak a kiállításon. Kalotaszeget számos írásos párna, térítők, falvédök és faragványok kép viselték. Hatalmas anyag mutatta be a székely szálánvarrottasokat. a buzsáki geometrikus hímzéseket, az új keletű, de tavaszi vidámságé kalocsai hímzéseket. De ott csillogott a mo. tyó holmik pompája is, a szivárvány hét színében Különösen szépek és értékesek voltak az ősi típusú matyó hímzések, melyek fehér alapon tompa színekben készülnek, szemben a közismert matyó utánzatok fekete alapú selyem hímzéseivel. A palóc falvak hihetetlenül változatos minta-gazdagságát párnák, térítők, abroszok mutatták. Gazdag hímzéseken, pásztorholmikon láthat tűk a Kunság műremekeit Gyönyörű faragásokkal jelentkezett Bakony Somogy, a Mátravidék és a tiszai tájak pásztormüvészete. Nehéz ilyen rövid beszámolóban elmondani mind azt. amit láttunk. A gyönyörű és mindentől különböző karádi párnát, a hargitai székely fekete kerámiát, az Alföld és a Tiszántúl fazekasmunkáit, butykosokat. cserepeket, korsókat, kancsókat, tálakat, a gyönyörű göcseji lepedőszél díszt, a baranyai balottaspárna hímzéseket, az ormánsági ruhadíszeket, a halasi csipkéket, a torontáli szőnyegeket, a székely és csángó háziszőtteseket, a népi ruhákat Hollókőről. Sióagárd ról, Kalotaszegről, a csizmákat, karikás ostorokat, bőrdíszmüvEket. úri hímzéseket, remekbe faragott sakkokat, dobozokat, népi bútorokat, többszáz éves templomi hímzések re produkcióit, a párnát a barkók vi. dékéröl, a nyitrai főkötődíszt, de ott láthattuk Torockó párnáit és térítőit, egy mosoni fali futót, hímzéseket a Garam vidékéről, valamint az Északkeleti Kárpátokból Értékes munkák képviselték a gazdag hagyományú magyar ötvösművészetet. Az erdélyi sarokban egy domborműves bronzlemez Háromszékről érkezett; Gábor Áron halálának 120 évfordulójára készítette egy kovásznál népművész tavaly. Néhány napra a magyar kultúra templomává változott a Magyar Ház A kiállítás legnagyobb meglepetése volt a New Yorkban és környékén élő népművészek (könyvelők, mérnökök, orvosnők, tervezők) mun káinak bemutatása. Itt láttuk a Ta. máskovits házaspár gyönyörű hímzéseit, melyeket a férfi tervez erede. ri népi motívumokból és felesége hímez, modern é.tszinezéssel. De itt voltak Kristó Nagy Kata cserkész, tiszt remekművei is, húsvéti hímes. tojások, festett kerámia és műanyag és legfőképpen a gyönyörű kalocsai pihgálások, Pándi György passaici faragványait állította ki dr. Duró Emma hímzéseivel jelentkezett. — Kálmán László, az NBC televízió osztályának technikusa, egy somo gyi faragójuhász dinasztia leszárma zottja, káprázatos szépségű magyar bútorfaragványait mutatta be Az ugyancsak őáltala készített karcolt húsvéti tojások — magyar mitoló. giai jelenetekkel és szimbólumokkal — a kiállítás legérdekesebb darabjai közé tartoztak. Ezekkel csak To. kay János karcolt és batikolt hímes tojásai és kalotaszegi stílusú, életfás faragványai vetekedtek. A kiállítás egyik fénypontja volt Láczay Etelka newyorki egyetemista leány illusztrált könyvének kézira. tos példánya, melyet egyetemi vizsgafeladatnak készített. Etelka Arany János „Rege a csodaszarvasról” című müvét írta meg rovásírással és az ábrákat a szálánvarrott hímzés grafikai utánzásával stilizálta. Mértani tisztaság, csodálatos plasztici. tás hatja át ezeket a rajzokat, me. lyekben a piros, fekete és a fehér lépcsőzetes térhatásokban jelentkeznek. Matisse érett technikájára emlékeztetve. A Magyar Cserkész Sző. vétség Kultúrális és Néprajzi Szakosztálya tervbevette ennek a műnek kiadását Felejthetetlen élményt jelentett ez a kiállítás a fiatalságnak — és minden magyarnak, aki meglátogat, ta De hasonló elragadtatással nyilatkoztak a külföldi vendégek is. amerikai művészek politikusok. A kiállítás bibliofil ritkaságai között ott láthattunk egy Károli bib. liát 1780_ból (Mikes Hanna grófnő családi gyűjteményéből). Kriza Vad rózsáinak első kiadását 1863-ból, -Orbán Balázs székelyföldi mono gráfiáját 1870-ből. Még oltár is volt a templomban — Saághy De-cg ausztráliai népművész domborműves faragványa. — Ezt a mély népi ihletésű remekművet a cserkészet jubileumára készítette Saághy. Sao Pauloból egy cserkész, lány remek pásztorfaragványait lát. tűk Ugyancsak Brazíliában és Fe. hérkuty Bálint festőművész, akinek egész művészete a magyar népi kul. túrából táplálkozik. Fehérkuty Kalotaszegi Madonnája a kiállítás — egyik legszebb darabja volt. A Burg Kastl.i gimnáziumból tudományos szakszerűséggel összeállított táblák érkeztek A kiállítás ritkaságai között ott szerepeitek Teleki Pál. valamint a Mikes és Kóréh családok díszmagyarhoz való családi ékszerei, csattjai és ötvösmunkái, valamint Trianon alkalmából kezűit fekete férfi díszmagyar és IV. Károly koronázásán viselt női díszruha. Ott láthattuk Tóth Mária nemes, hagvi csipkeverö miivé-znö espke. minialürjeit, amelyek a párizsi csipke világkiál'ításon aranyérmet nyer tek. Dekovics Gyula gyűjteményé, böl valók ezek az értékes darabok, melyeknek párja jelenleg csak az angol királyi család birtokában ta. Iái ható. (Délamerikai Magyar Újság) A „8-ik törzs” 8 kis reménysége (Piatanos, Argentina)
