Magyar Cserkész, 1972 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1972-05-01 / 5-6. szám

AUSZTRÁLIA Adelaideben tartották az a­­usztráliai magyar cserkész csa­patparancsnokok évi gyűlését, a­­melyben az évi munkaprogra­mot és a 3. Ausztráliai Magyar Jamboree terveinek részleteit beszélték meg. A második napon tiszti to­vábbképzőn vettek részt, ahol az előadások a cserkészmunka el­mélyítését és segítését akar­ták szolgálni. A témák ennek megfelelően: “A mai fiatalok problémái”; “A cserkészet be­­leilleszkedése a mai társadalmi helyzetbe”; A magyar cserké­szet problémái 1972-ben” vol­tak. Az előadásokat élénk vita követte. A felszólalások össze­gezéséből is világosan kialakult a kép, hogy a magyar cserké­szet 60 éves hagyománya és törvényei változatlanul alapjait képezik a mozgalomnak. A cserkészparancsnoki érte­kezlet estéjén a cserkész veze­tők Adelaide magyar társadal­mi vezetőivel, a cserkész szülők­kel és barátokkal barátságos eszmecserére ültek össze. A cserkész vezetők részt vettek az adelaidei csapatok évnyitó Veni Sancte-ján is. Vezetőképző tábort tartottak Melboume-ban. A Magyar Cser­készkertben új nagy fedett te­rem épült a vezetőképző tábor számára, ahol a munka esős napokon is megszakítás nélkül folyhat. Az épület Bakács La­jos öcs., a Nagytanács tagjá­nak adománya. Az idén Kalocsai Regős Hét­véget tartottak Sydneyben. A tájegységnek megfelelő ruhák sok munkát és előkészítést igé­nyeltek, de a szellemi előkészí­tés sem maradt a tárgyi mö­gött. így a táborlátogatásra ér­kezőknek, akiket “Kalocsa főte­rére, vasárnap délutáni szórako­zásra” hívtak meg, ennél a szó­rakozásnál túlmenően is szép élményük volt. Ausztráliai cserkészeink annyi gonddal, sze­retettel, hozzáértéssel rendezik ezeket a regős hétvégeket, hogy jó lenne látni a példa követőit a többi kerületekben is. A “Ka­locsai regős hétvégét” Hevesi Nagy Tibor NSW-i körzeti tit­kár rendezte. A jamboree és a magyar ta­lálkozó Sydneyben 1972 decem­ber végén és 1973 január ele­jén lesz. >••••••••••••••••••••• SYDNEY A Colo folyó felső folyásának árnyas partján tartották cser­készeink ez évi nyári nagytábo­rukat, ami egyben a fiúcsapat ausztráliai működésének 20. év­fordulója volt. Kevesen tudtak ellenállni a folyó hűsítő vizének és a me­leg nyári napon boldogan már­­togatták magukat a nagyszerű folyóvíz habjaiban. Délután, festői környeztben, hatalmas fák árnyékában tar­tott tábori misét Főt. Galambos István est. BAkORV Vacsorára lacipecsenye, gu­lyásleves és lángos volt min­denki legnagyobb megelégedésé­re. Néhány lelkes cserkész-szülő egész napos munkájának igazi sikere volt a jelenlevő 180-200 lángos-szakértő szerint. A nap koronája az esti Jubi­leumi tábortűz volt amit Maj­­say Ottmár a Szülői Fenntartó Testület elnöke vezetett be nagy beszéddel. Alig fejezte be beszédét Ottmár bá, a cserkészek vették át a szót és gyors képekben be­mutatták a csapat 20 éves mű­ködésének fénypontjait, majd szebbnél szebb cserkésznótákat énekeltek és humoros tábortűzi jeleneteket adtak elő. Itt tűnt ki, hogy milyen tehetséges szí­nészek is vannak a csapat tag­jai között. A jelenlevők nem tudták, hogy hasukat fogják a nevetéstől, vagy a szúnyogokat kergessék. A felejthetetlen estét szere tét­kor fejezte be, s mindenki azal a megyőződéssel indult ne­ki a hosszú és poros (nagyon poros) útnak, hogy az elmúlt 20 esztendő eredménye megérte a Sydneyi Magyar Társadalom erkölcsi és anyagi támogatását és a kicsi de lelkes vezető gár­da munkája sem volt hiábavaló. A tábor utolsó napjaiban a természet kegyetlenül megtré­fálta a táborozókat, mert a bo­­káigérő homok először térdigé­­rő sárrá, majd sebesen höm­pölygő, piszkos sárga árvízzé változott és a tábort egy kö­zeli magasan fekvő pajtába kellett áthelyezni. S bár né­hány szülő aggodalma érthető volt, a cserkészek nagyszerűen élvezték a különleges helyzetet. Legalább olyan jó tábor volt, mint az eddigiek — ez volt az általános vélemény. Sőt egye­sek szerint kimondottan “csodá­latos” volt. BUENOS AIRES Itt tartózkodása idején dr. Ádám Jenő professzor előadást tartott a magyar cserkészek­nek népdalkincsünkről, a Ko­dály - módszerről, - amelyet va­lójában ő állított össze. A cser­készek kérdéseket tettek föl, majd az evangélikus egyház nagytermében vacsora kereté­ben ünnepelték az ősz Ádám Jenőt. DALOCSKA Énekeljünk — haja ha! Bömbölődjünk — bőm, bőm, böml Susogjunk, hogy hátamba! József Attila- 14 -

Next

/
Thumbnails
Contents